Dr. Darnay-Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 1. (4.) (Keszthely, 1943)

Hét ősemlős-lelőhely Keszthely területén. Sieben Fundstätten von Ursäugetieren im Räume von Keszthely. Irta : Dr DÁRNAY (DORNYAY) BÉLA. A Lóczy féle világhírű balatoni monográfia-sorozatba érdekes tanulmányt írt Dr Kddic Ottokár barátom »A Balaton vidékének fosszilis emlősmaradványai« címmel.* Ebben — Weisz Artúr és Kormos Tivadar adatait is figyelembe véve — a Balaton vidékének fosszilis és szubfosszilis emlős-lelőhelyeit, stratigráfiai sorrendben összeállított átnézetes jegyzékben foglalta össze, a következőképen : I. Pliocénkorú emlősök lelőhelyei : kilenc fölsorolt lelőhely, melyek közül Keszthely vidékének felsőpannóniai-korbeli homokrétegeiből, Nemesboldogasszonyfáról írja le a Mastodon longirostris Kaup. baloldali harmadik zápfogát, mely a legmagasabb korú homokréíegekből, Kovács Lajos udvarának kútjából került a keszthelyi múzeumba. II. Pleisztocén emlősök lelőhelyei: a) A régibb pleisztocénből származó emlősök lelőhelyei : két lelőhellyel, b) az újabb pleisztocénből származó emlősök lelőhelyeiből pedig hét szerepel, míg a III. Szubfosszilis emlősök lelőhelyei között öt, köztük a közeli Kéthely hárommal. Végül a IV. Bizonytalan lelőhelyek között Kadiénál csak egy szerepel. A Balatonpartról a legtöbb ősemlős Fokszabadi (Veszprém vm.) Sáfránykert nevű magas partrészletéből került ki, nevezetesen 1. Elephas primigenius Blumb., 2. Rhinoceros antiquitatis Blumb., 3. Cervus euryceros Aid., 4. Bison priscus Boianus, 5. Equus caballus L. fossilis. Dr Kadié Ottokár fölsorolásait kiegészíti idb. Lóczy Lajos, aki 1913-ban megjelent nagy balatoni geológiai művében többször (p. 404—405, 407) emliti Keszthelyről a Hévíznek vezető országút mellett a hegyhátnak magaslatán (150 m) levő téglavetőt (Regensperger-féle, most Kelemen Imre-féle), melyből újabban, tehát 1913 előtt, egy Mastodon americanus Cuv. baloldali, felső állkapocsbeli, utolsó előtti (ma) zápfog került ki, a legfölsőbb pannoniai-pontusi rétegekből, a Balatoni Múzeum tulajdonába. Ennek a szép zápfognak eredeti nagyságú fényképét is közli Lóczy : p, 408. Szerinte eddigelé Oroszországon kívül Európában a Mastodon Americanus még nem volt ismeretes. Az itt említett irodalomból látjuk, hogy Keszthely területéről eddig csak egyetlen ősemlős maradványt ismertünk. Nekem sikerült ezt a számot a tündérlaki mammutfoggal, a keszthely helikonfürdői masztodon-fogakkal, a fenéki a) Rhinoceros- és b) a legújabban előkerült mammut- és egyéb ősemlőscsontokkal, a karmelitáktól északra elterülő murvagödör mammutfogával és egy — esetleg ugyanonnét ? — származó Rhinoceroszfoggal együtt, e keszthelyi ősemlős lelőhelyek számát hatra, végeredményben hétre emelnem. A keszthelyi, helikonfürdői Masztodon-fogak ismeretére nézve álljon itt teljes egészében az a kis híradás, mely a Balatoni Kurir 1936. évi febr. 5-iki, IV. évf. 6. sz.ban jelent meg eképen : y Masztodonfogak a Balatonban. A Magyar Nemzeti Múzeum őslénytani osztályának igazgatója, Zsivny Viktor dr értesítette Lendl Adolf dr-t, hogy e tavasz folyamán ki fogja emeltetni a keszthelyi fürdő közelében talált Mastodon longirostris őselefánt csontmaradványait, ha a part és vízjog tulajdonosa, a Festetics hercegi uradalom a kotrást és ásást ott megengedi. A »Grazer Tagespost« nevű újság rövid ismertetést közölt a nevezetes keszthelyi leletről és Lendl tanár előadása nyomán leírja a kihalt óriás őselefánt életmódját. Két bécsi újság szintén érdeklődött e balatoni nevezetességről és erre vonatkozó adatokat kért a mi tudósunktól, aki a keszthelyi idegenforgalom érdekében bizonyára szívesen fog erre válaszolni.« A cserszegtomaji Hidegkútpatak (Csókaküi - árok)-nak a fenéki Balatonpartnál való torkolatánál, a hercegi uradalom saját embereivel homokot ásat, építkezési stb. • A Balaton tudom, tanúim, eredm. I. köt. I. rész. Paleont. függ. IV. köt. XI. közlemény.