Dr. Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 1. (Keszthely, 1942)

maj igazgató -tanító ja. (aki 1905 óta tanil a tomaji részen, tehát alapos honismerettel hir), volt szives néhány kiegészítést közölni velem Cserszegtomaj helyneveit illetőleg. E szerint összeállításomhoz csak a « Budai tető» elnevezést Írhatta be. Ez a közbirtokossági (volt úrbéres erdőbirtokossági) erdő déli részén terül el. A Kenderkut a keszthelyi határban van. a Magyó lelő a rezi erdőben, a Tömlőtök és a Tömlöcvölgy a keszthelyi, a Tusakos pedig Rezi határában. Polgár Jenő szerint ma már kb. 50 kut van Cserszegtomajon, amelyek között nevezetesebb még a Hegedüskut és a 42 in mély Lérántkut. Utóbbi tehát elég nevezetes és fontos arra nézve, hogy mint helynevet is számontartsuk. A kőfejtők közül említendők: a Bokor-. László-, Porkoláb- és a Szeles-féle kőfejtők. Érdekes Polgár Jenő azon tudósítása is. hogy a cserszegtomaji kőfejtőkből* szürke budai földet (agyagot). — népies nyelven « szürke sikálló»-t is — termelnek. (A porrá mállott triászdolomit ïinom lisztjét ugyanis « fehér sViálló *-nak nevezi a készt helyvidéki nép.) Ezt a szürke sik állót kiszárítva festés céljaira értékesítik. Közléseim és Polgár Jenő pótlása után tehát marad Cserszegtomajon 51 drb helynév : ehhez járul még 2+2 4- 4 = 8, vagyis nyolc darab most felsorolt helynév, összesen tehát 59 drb. II. Keszthely nagyközség helynevei Jóllehet a magyarországi helynevek gyűjtése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett Pesty Frigyes (1823—1889.), akadémiai tag, Keszthely mezővárosának is elküldötte. még pedig nyomtatásban az ő országos helynévgyüjtési kérelmét és nagyszerűen megtervezett kérdőivét, — sajnos Keszthely akkori jegyzője, nem tudni mi okból, nem válaszolt Pesty kérelmére és így keszthelyi helyneveket sem küldött be neki 1864-ben. Szerencsére azonban van egy kataszteri térkép, a keszthelyi telekkönyvnél 1862ből, amely 63 helynevet tartalmazván, többé-kevésbbé pótolni látszik a keszthelyi jegyző mulasztását. Ugyancsak szerencsés körülménynek tartható, hogy eddigelé még három térképről van tudomásom, amely helyneveket tartalmaz. Ezek származási éve : 1. 1769. (a Festetics hg-i levéltárban). 2. a nevezett 1862-dik évi kataszteri térkép, a járásbíróság telekkönyvi hivatalában és 3. egy legújabb, 1928-dik évi kataszteri térkép, Keszthely nagyközség jegyzői irodájában. Ezeken kívül Jankó János a nagy balatoni monográfiájában 1902-ben felsorol 44 helynevet (köztük persze cserszegtomajiak is vannak) és a Balatoni Múzeum nagy néprajzi gyűjtője és Keszthely irodalmának szorgalmas művelője, Sági János is felsorol 1909-ben Keszthelyről 32 helynevet.**) ami íeltünő visszaesés Jankó János 44 helynevével szemben. Mindezek rövid előrebocsátása után, megkísér lem szülővárosom, Keszthely helyneveinek minél teljesebb közlését, tisztelettel kérve olvasóimat az esetleges hiányok szíves pótlására. Elnézést kérek, ha a « keszthelyi* helyneveink közé esetleg ré• **) V.o. S.J. (Sági Jánosi) A keszthelyi járás helvnevei. Keszthélvi Hírláp. 32. évf.. '23. sz.. 1909. VI. 6, p. 2—3.