Dr. Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 1. (Keszthely, 1941)

Midőn a nagyméltóságú vallás- és köz­oktatásügyi miniszter úr 48.175—1940. V. 1. számú és 1940. június 7-én kelt rende­letével — 1940. július 1-i hatállyal, hiva­talhói, a szolgálat érdekében, — engem a Keszthelyi Balatoni Múzeumhoz osztott be további szolgálattételre és állomáshelyemet itt 1940. július 1-én elfoglaltam, mind­járt szükségesnek láttam, hogy a Balaton­vidék egyik legnagyobb és a maga nemében egyedülálló kultúrintézményének, a Bala­toni Múzeum rendeltetésének és célkitűzé­seinek és az ott betöltendő nemes hivatá­somnak csak akkor tudok megfelelni, ha többek között, a nagyközönséggel és test­vér-intézményekkel stb. nemcsak napi sze­Az 1940 júl. 26-án tragikus hirtelenség­gel elhunyt Capellen o GoMliebnek, a Balato­ni Múzeum igazg.-választmányi tagjának, a kiváló lepkésznek. öl üvegezett szekrényké­ben, nagy szakértelemmel összegyűjtött és kiváló gonddal kiállított lepkegyüjtemé­nyét a család, az elhunyt szándékai szerint, a Balatoni Múzeumnak ajándékozta. Ez a csodálatos gyűjtemény sokáig meg lógja őrizni a derék keszthelyi órásmester em­lékét, aki nemcsak jó ember, jó családapa, kiváló tenorista, de elismert tudós szak­tekintély is volt a lepkék és a ritka fém­darazsak színpompás világában. — Fülöp Viktor, tiszteletbeli városi levéltáros, a Ne­delja c. orosz hirlap 1917—18-ik évfo­lyamát, amely Bécsben készült az orosz hadifoglyok számára és egy vastag kéziratos könyvet ajándékozott a múzeumnak, amely könyv Temesvár várának 1801—1802-ik évi épitésére vonatkozó adatokat tartalmaz­za. Kámán János alsópáhoki lakos, egy cse­répcsutorát és egy lebontott ház falából elő­mélyes és levélbeli érintkezésbe igyekszem lépni, de valamilyen más megfelelő, — habár a legszerényebb köntösű — muzeá­lis publikációval is iparkodom fölvenni és a jövőben is állandóan fönntartani a na­gyon is kívánatos és szükséges kapcsolato­kat. Ezt a szerény »Értesítőt« ilyen célzat­tal indítottam meg, kérve az illetékeseket ós a nagyközönséget is, fogadják ezt avval a megértéssel, amilyen jószándékkal és sze­retettel nyújtom én azt! Először is a Balatoni Múzeumnak 1940. július 1. óta — ajándékozás útján történő — gyarapodásáról óhajtok itt beszámolni. került tánc-sarkantyut, Korcsmáros János ny. gimn. tanár Csány László főkormány­biztosnak Győrött 1848. dec. 22-ikén kelt »Szozat a nephez« c. és Cserszegtomaj szá­mára küldött falragaszát, végül Sziklay Já­nos dr.: Magyar végzet c. drámai költemé­nyét (Athenaeum, 1936.) ajándékozták Mu­zeumunknak. 1940. évi augusztus hó 15-ikén a Balatoni Muzeumot többek között meglátogatta Petrovics Elek is, a Szépmű­vészeti Múzeum ny. főigazgatója, a kiváló műtörténész és író. Annyira megtetszett ne­ki a Múzeumnak bár még csak ideiglenesen összeállított kis gyűjteménye a hires keszt­helyi Georgikonról, Gazdasági Tanintézet­ről és Akadémiáról, hogy a látottak hatása alatt nyomban megígérte a múzeum ve­zetőinek, miszerint néhai nagyatyjának, Pet­rovics Jánosnak, a keszthelyi Georgikon egykori kiváló tanulójának, majd nagy­nevű tanárának, az ő birtokában ma is meglevő keszthelyi vonatkozású eredeti ok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom