Dr. Darnay (Dornyay) Béla szerk.: Mit írt Horváth Bálint Keszthelyről 1848-ban (Balatoni Múzeumi Füzetek 8. Keszthely, 1948)
kereskedőket árucikkeikkel együtt hatalmukba kerítették. 1002. a keszthelyi vár kijavítására, országgyűlésikig alkotott törvény szerint, tulajdon javai határoztatnak. 1013. ezen törvény megujittatik 2. Mátyás alatt; ezen törvény megujittatik ismét 2. Ferdinánd alatt is 1622., 1625. 2. Ferdinánd alatt rendeltetik, hogy ezután büntetés alatt, a török hatalom alatt lévő lakosok a határszéleken iadó s munkák lerovása végett, melyekkel a törököknek tartoznak, a határszéleken jövén-menvén, ily határszélek kapitányai által, vámok és egyéb tiszteletdijak, vagy borravalók fejében, ne sarcolják, mint eddig Tihanyban, Keszthelyen és több helyeken történt. 1630. 2. Ferdinánd alatt, a 45. t. c. erejénél fogva keményen meghagyatik, hogy minden végvárak kapitányai s alkapitányai, nevezetesen a keszthelyi, azon zsarolásoktól, melyekkel az országbeli keres' edőket, a szokott vámon felül terhelni szo'.ásuk, ezután egészen elálljanak, ne is kényszeríttessenek a szegény kereskedők, baromfiaik, bormaik, vagy sókat, s egyéb nemüeknek ötvenedik, vagy századik, vagy tizedik részének átengedésére, ily erőszakoskodásokra szabott büntetések alatt. 1635. 2. Ferdinánd alatt 68. t. c. fogva határoztatik: Értésíikre esett az ország nagyjainak, miszerint a felség által felmentett hajdú városokon kívül az ország más részeiben is, jelesen Hidvég és Keszthely, és több más helyen, noha a töröknek adóznak, még is az adót és dijakat megfizetni vonakodnak. Ennélfogva rendelik, hogy a kiváltságos hajdú városok a nekik adományozott földek határaival megelégedjenek, és más birtokok erőszakos elfoglalásával felhagyjanak; a többi helyek hajdúi pedig bebizonyulván, hogy ők valóban hajdúk, a lakosok állapotára tétessenek vissza, és minden nyilvános adók, ingyen munkák, tizedek visszapótlására, egyéb parasztok és jobbágyok módjára, kik közökbe vevék magukat, kényszeríttessenek a földes urak által, azon hely elvesztésének büntetése alatt, melyet csak közönséges becsű mellett tarthatni meg; s a melyből ilyen átszökő jobbágyok harmad izben visszakéretnek. (Kat. Hist. Crit. T. XXXI. p. 715. art. 48.) Ezekből kitetszik, miszerint Keszthely a végvárak között a jelesbek közé tartozván, az ország annak jókarbani tartásáról gondoskodott is légyen mindaddig, mig végre a török iga alól e tájék is felszabadulván, 1. Leopold alatt a többi várak sorsára jutott, s már több 50 événél, mióta már romjai is eltűntek. Kapitányai közöl nevezetesebb szentgyörgyvölgyi Bakics Sándor 1649—1677. Gróf Festetics Pál által a múlt században figyelmet érdemlő fényes palota emeltetett, ritka szépségű kápolnával, fegyver- és igen nevezetes könyvtárral; körét a mellette lévő kert leginkább diszesiti, melynek mai birtokosa gróf Festetics Tassilo. Van ásvány fürdeje a Hévíz pataknál. Az említett kastélyon kívül ékesiti a várost az egyház, mely hajdan a ferencieké volt, most a praemonstratiaké, kik a hat diák oskolát tanítják; plébánia templomul is szolgál. A városi plébános mindenkor egyszersmind sz. Margitról nevezett hahóti apát is. Kőbányája gazdag és jó kövekkel bővelkedik. Innen hordattak nem rég a füredi savanyuvizi templom előcsarnokául és homlokzatául szolgáló oszlopok, innen az uj fürdőház lépcsői is. Ezen kőbánya egyszersmind a város épületeinek könnyű móddali diszkesére is szolgál, mely jó, s alkalmas fekvésénél fogva, már is a gőzhajózás által szép reménynek néz