Dr. Darnay (Dornyay) Béla szerk.: Keszthely török okiratai a Balatoni Múzeumban (Balatoni Múzeumi Füzetek 4. Keszthely, 1942)

Sági János azután közölte is a három okirat ezen magyar fordítását ilyen című cikkében: „Emberséges török okiratok keszthelyi vonatkozással". (Keszthelyi Hírlap, 1935. febr. 24., p. 5—6.) E sorok írója elküldötte a három török okirat jólsíkerült fényképét dr. Fekete Lajos, budapesti egyetemi tanárnak, a kitűnő orientalistának, aki már eddig is igen sok török okiratot fordított le és adott ki (hogy csak Gyöngyös város 1549—1686-ból származó 237 db török iratát, meg a berlini és drezdai török levéltári anyag általa földolgozott 304 db török iratát említsem!); dr. Fekete Lajos barátom tehát ma a legilletékesebb e téren és volt szíves az előbbiektől függetlenül — és amazoktól több-kevesebb eltéréssel -— megadni ezen fermánok magyar fordítását. , L Az első török okirat tartalma (regesztája) a következő: IV. Mehmed szultán nevében a budai díván által kiadott rendelet, kelt 1651, márc. 4—13 között, Abdullah budai müftihez, aki a koppánii kazát mütesszaríf-joggal bírja, továbbá a koppáni szandzsákbejhez: Keszthely falu lakosai évenkint 12 fekete gurust szoktak fizetni a foki (komárvárosi? Dr, D. B.) kapitánynak, de a mostani kapitány 40 kara gurust követel; miután a keszthelyiek panaszt emeltek ellene és a budai díván defteréiből kiderült, hogy igazuk van, ä címzettek gondoskodjanak róla, hogy őket nagyobb összeg követelésével senki ne zaklassa. A teljes szöveg fordítása pedig ez: ,,/V. Mehmed, Ibrahim fia (nevében). A helyes ítéletű ulemák mintaképe, a finom részleteket is ismerő erkölcsbírák jelese, az erény és hittudomány forrása, aki a Segítő Király (Isten) bőséges kegyeinek élvezetére ki van szemelve, aki s(z)ahan rangú egyházjogi tanár, jelenleg a jólvédett Budán mufti, és abrakpénz gyanánt a koppáni kazá birtokosa, Abdullah molla — szaporodjanak érdemei — és a jeles emirek mintaképe, a kiválók és nagyok jelese, hatalom és tisztelet birtokosa, aki a Mindentudó Király bőséges kegyeinek élvezetére ki van szemelve, koppáni szandzsakbej — tartson soká a méltósága! Mihelyt magas szultáni rendeletem megérkezik, szolgáljon tudomásul, hogy a kanizsai (kerületi) pénztár alá tartozó szultáni hássz-birtok: Keszthely (Kesztel) nevű falu rájái, e szultáni rendelet vivői, a budai diván előtt azt az előterjesztést tették, hogy ők mind e mai napig a foki palánk mindenkori kapitányának, defter szerint, évi szabott összegben tizenkét fekete gurust fizettek és senkitől nagyobb összeg követeléséyel zaklatásnak nem voltak kitéve; a nevezett palánk mostani kapitánya azonban a szokásos szolgálmánnyal meg nem elégedve, a defter és régi szokás ellenére negyven gurust követel rajtuk és zaklatja meg háborgatja őket; előadták, hogy a pénzügyi főhatóság által kiadott, aláírással és pecséttel ellátott díván-végzésük van, és kérték, hogy ügyük annak értelmében és a régi szokásoknak megfelelően kezeltessék, és hogy felséges rendeletet adjak ki arra nézve, hogy őket magasabb összeg követelésével senki ne zaklassa. Ennélfogva elrendelem, hogy mihelyt ők, engedelmességet követelő felséges parancsommal megérkeznek, az említett üggyel kellőképen foglalkozzatok