Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi jurátusok kőkeresztje 1813-ból (Balatoni Múzeumi Füzetek 1. Keszthely, 1942)

tott, a inai hercegi főkapuval rézsűt szembenálló házsarok lielyén! Tőle éléire, képünk szélén egy nagyobb, szintén kétkéményes ház állj amelyet a mai Amazonnal lehet azonosítani. A toronyhoz délről egy-egy féítetős mellékhelyiség-féle (harangozó-lakás?) csatlakozik; keletről, a torony falán még jól látszik a réglebontott templom egykori padlásterének nyoma. Maga a Toronydomb kettős halmot tüníet föl, melyre kelet felől mélyűt kapaszkodik föl a felénk leereszkedő Pap-utcából, melynek északi házsorát csak nyolc tűzfalas ház alkotja. A Paputca ellenkező, déli házsorát alig lehet kivenni. A Pap-utcán följebb két férfi, lejjebb egy nő sétáló alakja tűnik szemünkbe. Alattuk a mai Vásártér keletre néző egyszerű házai látszanak, majd egy üres térség (a mai Vásártér) következik, előtérben a bokrokkal tarkitott temetővel, melyre hat fakeresztjéről ismerünk rá. Egyik talajhajlatára, a torony irányában és tőlünk elfordultan, kalapos nő ül le, előtte pedig botjára támaszkodó férfi áll, mintha beszélgetnének. Képünk jobb alsó sarkában, egy kettőselágazásu fa tövénél, hármastagozásü, hatalmas kőkereszt áll. Alsó legszélesebb és négyszöghasábalaku talapzati részén (postament), vizszintes és függőleges vonalkázással diszitett keretben (amely a valóságtól lényegesen eltér!) feltűnően megnagyított 4 betűkből álló, következő felirat olvasható: »EX VOTO JURATORA 1818« A fölötte levó, szintén négyszöghasábalaku kő, felénk forditott előrészén egy jobbrafordult női alak vehető ki (vagyis a fájdalmas Szűz),*) e fölött pedig már a kereszt következik a rája feszitett Udvözitő testével. A feje fölötti részen a föliratostábla hiányzik, holott a valóságban ez is megvan, a szokásos I. N. R. J. fölirattal. Ez a kereszt 1813-tól kezdve állott itt, idővel csonkán (ugyanis a feszületrész már emberemlékezet óta ä földön hevert) egészen 1942 május 7-ikéig, amikor is a karmelita-templom nyugati tövénél régfölhagyott temetőből (az ű. n. Kistemetö, vagy Szentmihály-t., 1779 óta) a Balatoni Múzeum kertjébe szállitottuk és ott fogjuk majd méltóképpen fölállítani. Mert hát mit is jelent a közölt, de a rajzoló Rohbock-tó\ tévesen ráírt fölírat? Az eredeti és a Balatoni Múzeumba *) Ehhez a *lomborműhöz teljesen hasonlót láthatunk a 1807-ből való diási Vitézkereszten, továbbá az 1810-ből vaíó, keszthelyi u. n. Tanyakereszten, dr meg több keszthel y vidéki ekorbeli k^kereszten is. Faragásmódjuk és Ízlésük, továbbá domborművű alakjai jellegzetes elhelyezése, kétségtelenné teszi, hogy mindegyik ugyanazon, ismeretlen nevű (talán Kugler, vagy elődje ?) keszthelyi kőfaragó-mester vésője alól került ki. 5