Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Kuzsinszky Bálint: A Balatonvidék régészeti áttekintése

került az útikönyvbe bele, mert ezen törzs székhelye, mely azonban semmi esetre sem volt város, beleesett az útvonalba. A másik útvonal Sirmiumnál kezdődött s Mursát (Eszéket) érintve Sopianaetől (Pécstől) északi irányban haladt Arrabonáig (Győrig). A Balatont legfölebb északkeleti pontján Lepsény körül érinthette s igy pons Jitaqsvetina, Jrfcaána novü állomásai nem feküdhettek közvetlenül a Balaton déli oldalán. De ha a római műveltség nem is érte el azt a fokot, mely nagyobb városok keletkezéséhez első feltételül szolgált, volt a Balaton vidékének már a római időben is oly sürü lakossága, mint Pannónia bármely más népes részének. Csakhogy a lakosság igen sok apró telepen oszlott meg, s a rómaiak, a kik a Balatont üdülés kedvéért felkeresték, szivesebben laktak elkülönitett villákban, mint nagyobb telepeken. Hogy a Balaton melléki hévforrásokat már a rómaiak is ismerték s gyógyhatásúk miatt felkeresték, bizonyitja egy oltár Kékkutról Jíympljis felirattal. Bizonyára kedveltek voltak a hévizi és balatonfüredi források is, csakhogy ezekre nézve ily kétségtelen bizonyítékunk még ez ideig nincsen. Egy Zalaapátiban látható oltár Jfeptuno jlugusto van szentelve ; Neptunus cultusa arra enged következtetni, hogy a Balatonon a rómaiak is már hajókáztak. A feliratos kövek, minők eddig Fenékről, Lesencze-Tomajról, Salföldről, Ecsérről, nagyobb számmal Kékkutról, Köveskálláról, Zánkáról, Sz.-Békalyáról, Nagy-Vázsonyból és VörösBerényből ismeretesek, mindenesetre a római kor legbecsesebb emlékei közé tartoznak, mert a társadalmi viszonyokról is némi képet nyújtanak, a topographia szempontjából mégis második helyen állanak. • Arra nézve, volt-e valamely pont lakva, mindig azon leletek maradnak döntők, melyek a helyszinén kerültek napfényre. Ilyenek azon kisebb-nagyobb tégladarabok és cserepek, melyeket, mint a föld méhében rejlő épületek maradványait, legtöbbször az eke vet felszínre. A helyek, hol ezek előfordulnak, rendszerint a magaslaton feküsznek, melyek nemcsak a víz esetleges áradásai ellen biztonságot nyújtottak, hanem lehetővé tették az egészséges lakásokat is. Megtaláljuk e helyeket ugy a Balaton partjai mentén, mint a partoktól távolabb eső pontokon. Római telepek nyomai a partok mentén megállapíthatók ós pedig a Balaton északi partján ; Fenéknél, hol a Gyenes-