Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton hullámairól

vizét : fenn a széllel repül a felszínnek egy vékony rétege, lenn a mélységben pedig csendesen áramlik vissza a víz s csak ott mutat erősebb áramlást, ahol a tó medrét valami összeszorítjaígy pl. a tihanyi szorosban a viz néha roppant sebességgel folyik keresztül — szemben a szélnek, magával ragadva hálót, kompot és révészt egyaránt. De hisz nem is kell, hogy a víz nagyon hullámozzék, elég ha egy kicsit borzolja a szél a viz felszinét, máris van felszíni ós mélységbeli áramlás. A felszini áramlást, a felszin molekuláinak tovaragadtatását mi sem bizonyítja jobban, mint azok az apró kapilláris hullámok, amelyek megjelennek azonnal, amint a szél csak tenyérnyi hullámokat is kelt. Az Önműködő vizjelzők nyugtalan, szeszélyes járása innen származik : a tó vize megérez minden kis szellőt, a szélnek minden kis fordulását. Foglaljuk össze már most az eddig mondottakat. A keletkező szél legelőször is feltöri a viz felszínén elhelyezkedett olajos réteget s forgó mozgásba hozza a legfelső molekulákat. Ezek az ő forgásukat mind tovább és tovább adják a mélyebb rétegeknek. Am ig a felszini vizrészecskék mozgása nem olyan gyors, mint a szél, addig a szél a hullámokat előre lökdösi, a hullámok homloklejtője meredek s a taraj nemcsak a hullámzó mozgásban vesz részt, hanem előre is halad s áramlást indít a felszinen. Ez az áramlás a szél erősségével és a hullámok nagyságával folyton női. Végre a hullámok elérik lehető legnagyobb magasságukat, ami a szél erejétől és a viz mélységétől függ. A mély tengereken tetemesen nagyobb hullámok keletkezhetnek, mint a mi siker Balatonunkon, de azért a Balaton hullámai talán rosszabbak, mint a nyilt tenger hullámai, mert meredekebbek, gyakrabban buknak át s így a kis hajókra nézve igen kellemetlenekHa a szél abban marad, akkor a hullámok még sokáig gördülnek ki a partra egyhangú morajlással, de most már nem okoznak folszini áramlást, most egészen szabályosak, sima folszinűek, de jól meglóbálják a kis hajót. Ezt nevezi a zalai halásznép lógó-nak, s nem szivesen csónakázik rajta, mert könnyen tengeri betegséget kap tőle még az erős szervezetű ember is. A súrlódás azonban a ritmusos, hullámzó mozgást lasankint teljesen megszünteti, a tó kisimul s tündéri pompában tükrözi vissza az alkonyég bíboros színeit . . .