Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton hullámairól

fogjuk tapasztalni,hogy akis üvegcse tökéletes körpályán mozog mindig visszatérve eredeti helyére (feltévén, hogy a hullámok nem tarajoznak, a szél nem túlságosan erős). A milyen a kis üvegcse pályája, olyan a hullámzó víz molekuláinak is a mozgása: minden molekula egy kis körpályát ír le, a melynek átmérője egyenlő a hullámvölgy és hullámhegy magasságának különbségével. A körpálya síkja függélyes és merőlegesen áll a hullámok gerincére. Nem haladó mozgás tehát a hullámzás, hanem ritmusos, rezgő mozgás, a mint a fizikusok nevezik, t. i. a hullámzásban levő viz részecskéi zárt, folyton ismétlődő pályán mozognak. A viz mozgásával már most tisztában vagyunk. Most még a hullám alakját kell pontosabban megismerni. Erre a célra üljünk egy csónakba érzékeny fényképező műszerrel, a mellyel igen gyors pillanatfelvételeket lehet tenni. Kormányozzuk aztán a csónakot a hajókikötő töltése mellé, a mikor szép, nagy hullámok futnak egyenesen a part felé, tehát végig a kikötőtöltés mellett. Mikor valami szép, szabályos hullám gördül végig a a falazott töltés mellett, akkor kapjuk le a fényképezővel azt a vonalat, a mely a kőfalra rajzolódik a hullám elvonulása alkalmával. Ez a vonal persze a viz felső határvonala a fal mentén. A fényképen aztán tanulmányozhatjuk ezt a vonalat. Meglehetős lapos hullámvonalat látunk a fényképen, apró egyenetlenségekkel tarkázva, a mi a nagy hullámok hátán keletkezett másodrangú hullámoktól származik. Ugyanilyen vonalat szerkeszthetünk magunk is. Fogjunk egy kis játókkocsiból való kereket, vagy valami egyéb, körülbelül ötkoronás nagyságú kerek lapot, azt fektessük egy vonalzónak az éle alá (1. ábra). A kis karikára fúrjunk lyukat néhány cm. távolságra a középpontjától (A), aztán valamivel távolabb (B). Szúrjunk most ceruzát az A lyukba s gördítsük a kis korongot a vonalzó éle mellett balról-jóbbra. A ceruza a papirosra lapos hullámvonalat fog rajzolni. Ha a B lyukba szúrjuk a ceruzát, akkor a hullámvonal valamivel meredekebb, valamivel élénkebb lesz. Ha egészen a korongocska szélére fúrjuk a lyukat (C), akkor a hullámvonal a vonalzó éle mellett hegyesen csúcsosodik ki. Ezeket a vonalakat tudományos nyelven cikloisnak nevezik, de mi csak tartsuk meg a hullámvonal elnevezést s kisérjük figyelemmel, hogy milyen változások mennek végbe ezen a vo-