Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Darnay Kálmán: Sümegh és vidéke az őskorban

tekercsek. Az alkar ékesitésére szolgáló karporecok kisebb méretűek. Vannak közöttük spirális, tömör, díszített, egymással szemben álló vógü karperecek, bronz lemezből, gömbölyű, lapított, négyszögű sodronyból készült bronzkarikák stb. Gyakoriak a nyakékek, melyek részint csavaros, részint sima bronz-sodronyból készültek. Az ékszer, csoportot sodronytekercses bronzgyürük és díszítésül szolgáló különféle csüngő és a bőröveket ékesítő bronz-pitykék zárják be. A kőés bronzkort összekötő, átmeneti rézkor emlékei, mint említem, ritkábbak vidékünkön. Szigligeten 1 olt rézvóső és rézkorong tekercseken kivül a Balaton somogyi partjáról került muzeumomba pár rózvéső. A Balatoni Múzeum egyik legbecsesebb tárgyát, a badacsonyi nyél-lyukas rézfejszét még nem vegyelemezték, igy nem tudom bizonyosan, (habáralakja a nyéllyukas kőfejszét utánozza is) hogy tiszta rézből való-e ? A sümeghvidéki őskori emlékek zömét a vaskor szolgáltatta. A vaskor őstelepeinek száma és a telepek nagysága is szép fejlődést mutat. A régibb vaskor emlékei Somlyótól Sümeghig terjednek, mig az ujabb vaskor telepei Somlyótól egész a Balatonig lenyúlnak. A régibb vaskor emlékeit a hallstatti izlés és az diszitésmodor jellemzi az egyes tárgyformákon kivül. A vaskor sirmellékletei között vezérszerepet játszik a fibula ós a kard, ezek szolgáltatnak legbiztosabb adatokat a kor meghatározásra nézve is. A hallstatti kor kardjai részint bronzból, részint vasból Bronz-tűk a kiseőrsi csontváz-sirból. ezen korral fellépő geometriai