Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Darnay Kálmán: Sümegh és vidéke az őskorban

lett volna, de a réztárgyakat és fegyvereket a bronzkor Őslakói beolvasztva, a réznél ellentállóbb fémmé, bronzzá, alakították át. Sümeg vidékén csak szórványosan fordultak elő eddig rézművek, melynek legnagyobb részét Szigliget és Tótalmás szolgáltattaVidékünkön még mozgalmasabb élet keletkezett a bronzkorban. Az Ázsiából jövő népáradat uj civílizátiót hozott. Meghonosította a hullaégetést. A kő- és rézeszközökot sokkal célszerűbb, öntés utján készült, bronzfegyverek váltottak fel. Az ujabb népáradat nem csak kőtelepeseinknek lett urává, hanem mindinkább terjeszkedve uj telepeket létesítettek. Ilyen telepek voltak vidékünkön, a nevezetes somlyói és csabrendeki őstelepeken kívül, Sümegen, Z.-Szántón, Tapolcza környékén, Badacsonyban, Szigligeten, Szent-György-hegy en és Balaton-Füred vidékén kívül Zala-Gógánfán. A bronzkor emlékei részben mint elrejtett kincsleletek, részben mint az urna-sirok mellékletei kerültek felszínre. A kincsleletek két csoportra oszthatók; gyakoribbak az olvasztásra összegyűjtött selejtes bronztárgyak, töredékek és bronz rögökből, melyek többnyire az olvasztás céljára voltak már előkészítve, álló bronzleletek. Ilyen legnagyobb bronz** kincslelet vidékünkön a kisapáti, mely 100 darabnál jóval több fegyver, eszköz, ékszer selejtes példányából állt, melyet Keszler Gyula tapolczai polg. isk. tanár mentett meg muzeumom számára. E lelethez gazdagságában közel áll a szigligeti bronzkincs,"mely azonban kizárólag 3sak női ékszereket és bronzrögöket tartalmazott. Az ilyen kincsleletek legtöbbnyire valamely nagy invázió korában az ellenség elől elrejtve került a földbe. így a kisapáti bronzkincsről határozottan megállapítható, hogy a bronzkor legvégső, illetve a vaskor legelején került rejtekhelyére, mint azt a bronzlelet legfiatalabb darabjai, a sodrony tekercs es bronzfibulák, mutatják. Más elbírálás alá esik gyűjteményem sümeg-papföldi bronz-kincslelete, mely kizárólagosan ép eszközöket, fegyvereket tartalmazott, mely nem tételezi föl, hogy valamely invázió folytán ásatott volna el, hanem, tekintettel az akkori gyenge lábon álló vagyonbiztonságot, a leihely a vándoriparos rejtekhelye volt. Ritkábbak, s eddig Sümeg vidékén még nem kerültek elő az áldozati célt szolgált kincsleletek, melyek rendszerint a legbecsesebb fegyverekből, a kardokból állnak. A leiétek között legkisebb igényűek a szórványosan előkerülő egyes bronztárgyak és fegyverek, melyek rendesen valamely véletlenség következtében kerültek lelhelyükre, igy helyi őstörténeti