Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Darnay Kálmán: Sümegh és vidéke az őskorban

pedett le, melyen^még sem a halstatti, sem a későbbi La Téné műveltség nem vert tanyát. Az őskornak e mozgalmas életét szerencsés geographiai fekvésének köszönheti vidékünk, mert a vándortörzsek föllelték itt az életfenntartás összes szükségleteit. Somlyó, Csabrendek Sümeg magaslatain kényelmes tanyát verhettek, Bakony vad dus erdősége, az akkori nagykiterjedésű Balaton halbősóge élelmüket szolgáltatta, Somlyó bazaltjából pedig kőeszközeit készíthette. Az ősember első tanyája hegyeink magaslatain volt, csak később, a bronzkorban, húzódtak lefelé, midőn a szűkebb mederbe szorult Balaton posványos területei lakályossá váltak. Kutatási körömben volt alkalmam tapasztalni a Sümeg mögött húzódó fehérkövek magaslatán, az ősember fokonkinti levonulását a völgybe. A hegytető erdőségében még ma is állnak felkutatlan neolith-halmok. A bronzkor elején mára Csabrendek felett elterülő hegyoldalban tanyáztak az őslakók. A vaskorban pedig a hegylábnál az országút feletti területen temetkeztek, mig a római sírokkal már az uton aluli síkterületen találkoztam. Azon körülmény, hogy a római sirok kővel erősen körül építve voltak, még mindig arról tanúskodik, hogy a rómaiak, midőn a csabrendeki keltatelepet romanizálták, olsőben kísérleteztek a síkterület lakályossá tótelével és azért építették sírjaikat szilárd anyaggal körül, mert nem biztak teljességgel a talaj biztos voltában. A legnagyobb és legérdekesebb neolith őstolepet vidékünkön Somlyó szolgáltatta. Ezer darabnál többet tesz ki c kor emlékeinek száma, melyek muzeumomban elhelyezve vannak. A neolith kor somlyói kőeszközei két főcsoportra oszthatók : a tűzön szilánkolt ós csiszolt kőeszközökre. A tűzön szilánkolt eszközök zöme obsidian, kisebb számban vannak a jáspis és silex (tűzkő) eszközök. Az ilyen könnyön hasadozó kőzet tüzbetóve s gyorshűtés következtében szilánkákra hasadozott. Ezen szilánkokból készültek az őskorban fontos szerepet játszó nyílhegyek, tőrök ('s késpengék. A csiszolt kőeszközök zöme szürke bazaltból való, mi arról tanúskodik, hogy azok a somlyai őstelopen készültök. Uitkábbak a szerpentin-,nephrit- ós csillámpalából készült kőfejszék és kalapácsok, melynek anyagához valószínűleg cserekereskedés utján jutottak neolith telepeseink. Földmivelésről tanúskodik az őstelepen lelt gabona-őrlőkő, melyet azonban csak