Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

II. Egyesületi értesítő - 3. Az egyesület harmadik éve (1900/1901)

lelkiismerettel bocsáthatjuk a t. közgyűlés rendelkezésére megbízatásunkat, a mely e harmadik évvel lejárt. Már a mult évi titkári jelentésben megemlékeztünk arról a fontos körülményről, hogy a Balatoni Múzeum ideiglenes otthonául szolgáló helyiség 2 kisebb szobájának közfalát, mint a célszeiü berendezés akadályát, Keszthely nagyközség, mint bérbeadó, az egyesület vezetőségének kérelmére, saját költségén eltávolította s ennek folytán az egy tágas és két célszerűtlen kis szobából állott muzeum-helyiség 2 tágas teremmé alakult, melyek közül az egyik a történelmi, a másik pedig a természetrajzi osztály tárgyainak elhelyezésére lett kijelölve. A mindinkább szaporodó anyagnak szekrényekbe leendő elhelyezése és biztosítása végett a rendelkezésünkre álló két terem hiányos bútorzatát kellett első sorban kiegészíteni. E bútorozási költségek a lefolyt harmadik évben 517 korona 20 fillért tettek ki, úgy, hogy a történelmi s illetve régészeti osztály most már teljesen be van bútorozva, a természetrajzi osztályban pedig, a térszüke következtében még elhelyezhető 1 — 2 szekrény hiányzik csupán, melynek beszerzése a közel jövő feladatát fogja képezni. Az archaeologiai osztály fejlesztésében, a harmadik év folyamán némi 'szünet állott be, mely abban leli magyarázatát, hogy a Mogentiana területén fekvő népvándorláskorabeli temető felásási munkálatainak folytatása tárgyában a tulajdonoshoz intézett kérelmünkre érdemleges válasz mind ez ideig nem érkezett. E késedelem minden esetre bénítólag hatott az archaeologiai osztály fejlesztésére, mert kérelmünk érdemleges elintézését várva, kezünk meg volt kötve s más irányban nem tevékenykedhettünk s ennek következtében a magas kormány által e célra rendelkezésünkre bocsátott 600 korona államsegélyt kénytelenek voltunk legnagyobb részben takarékpénztárban gyümölcsözőleg elhelyezni. De reméljük, hogy kérelmünk hovatova kedvező elintézést nyerend s hogy nemsokára folytathatjuk és befejezhetjük azon érdekes sirmező felásását, mely átmenetet képez a római uralom korából a népvándorlási kor tág mezejére s a mely a mult évben oly sok érdekes régiségtárgy gyal gyarapította muzeumunkat. E most érintett és egyesületi működésünkre oly bénítólag ható körülmény dacára, tőlünk telhetőleg törekedtünk arra, hogy a harmadik év se múljon el egészen nyomtalanul archae-