Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)
I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lovassy Sándor: A Balaton gém-fajai
(30. kép) a náderdők leghozzáférhetetlenebb helyeire építi. A Balaton berkeiben csak nádon fészkel ; legalább én fán sohasem találtam a fészkét, sem ilyenről nem hallottam ; a régibb időben az Alföldön, a Tisza mentén füzesekben is költött, az Ecsedilápon nádon s nádbeli füzbokrokon egyaránt. F-'szkét épp úgy a derekán megtört nádszálak tetejére építi, mint a vörös, vagy néha a szürke gém ; a fészke azonban sokkal szélesebb még a szürke géméné] is ; mert az aljazatát képező nádnak hosszú szálait fonja keresztbe. A kócsagfészek alapjának szélessége 2'3 méter, a mely alulról keresztül látható, ritkás szerkezet s ennek a közepén van a puhább nádlevelekből álló tulajdonképpeni fészek. Ez alkotmány átlag arcmagasságban van a víztükör, vagy a nedves talaj fölött. Tojásainak száma 3 —4, melyek, összehasonlító vizsgálataim alapján, semmibon sí m különbözik a szürkegém tojásaitól, sem színre, sem nagyságra, sem alakra, sem pedig a héj szerkezetére. A kócsagtanyán a fészkek annyira vannak egymástól, mint a vörös-gém fészkei annak a tanyáján. Ha több a fészkelő kócsag, akkor rendesen csak kócsagfeszek van a telepen, ha kevesebben vannak, akkor más gémek tanyáján költ, igy leginkább vörös és szürke gémek közt, néha kanalasokkal, sőt a vakvarjúval is. A mint a sárga ősz beköszönt, madarunk déli telelő hazájába, Afrikába költözik. Legkésőbben szeptember 21-én (1895) láttam. — A Balatoni Múzeumnak 4 példánya van, ezek közül 3 a Kis-Balatonról, s egy fiatal a somogy-mi' ei erdők közötti vizes rétekről nyár végén került a Múzeumba; a keszthelyi gazdasági tanintézet állattani gyűjteménye is 3 szép kisbalatoni példány látható. 4. ß kis kócsag. — jirdea garzetta L. 1766. — Fél nagyságú kiadása a nagy kócsagnak. Különös jelleme, hogy a tarkójáról 2—3 tollból álló bóbita lóg le, a mi a nagy kócsagnak nincs, továbbá hogy a hátán levő „kócsagtollak 1 ' kissé fölfelé hajlók. A falaton nagy nádas berkeiből a kis kócsag mai napság szinte eltűnt, jóllehet, itt, a meddig visszaemlékezhetünk, sohasem volt bőven, míg az alföldi folyók délibb szakaszainak kiöntéseiben, kevéssé hozzáférhető füzeseiben még nem is ritkaság a költése, sőt a vizesebb esztendőkben helyenkint elég gyakori is. 1891-ben, a mikor a II. nemzetközi ornithológiai congressus tagjai kirándultak a Kis-Balatonra, egy-két pár kis kócsag a Diás fölötti füzesben a bakcsó- és üstökös gémmel közös tanyán fészkelt ; 1892-ben, a mikor a A. v.
