Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)
I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lovassy Sándor: A Balaton gém-fajai
vonul el a zöme, októberben már csak egyesek láthatók. Legkésőbb láttam : október 13-án (1895). 2. JI vörös gém. — Jlrdea purpurea L. 1766. (28. kép) — Némileg kisebb a szürke gémnél; alapszíne általában vörhenyes, innen a neve. Begy- és váltollai keskenyek, a népdivat által nem keresettek. A vörös gém kizárólagosan a nagy nádasok lakója ; a honnét a nád eltűnt, eltűnt vele a vörös gém is. Hazánkban tehát csak a nádas rétségokben találjuk, s ennek következtében hazai elterjedése a szürke géménél sokkal szűkebbkörü. A Duna s Tisza mentén csak ott van már, a hol az árterek kiterjedt náderdei sem hiányoznak, az agyonszabályozott íolyórészeknél már nincs. Keskony parti nádszogcly nem elég a megtelepedésére. A Balatonnál a Nagy-Berekben s a Kis-Balatonon nagy számmal él. Egészen a szürke gém módjára halászik, de mig amaz legalább egy oldalról nyiltabb, víztükrös helyet keres, addig a vörös gém a náderdők ereiben, kacskaringós hajóutaiban is épp úgy elálldogál, les. Korántsem oly vigyázó, mint előbb említett rokona, a melyet csendesen járó hajóval is ritkán közelíthet meg az ember lövésre ; a vörös gém akármikor 40 lépésnyiről robog fel az ember előtt, mintha csak tudná, hog3 r bizony alig-alig vesztegeti rá valaki a lövést. Ha az ember fölijeszti, szinfo hatrét van görbülve, míg azután a nád fölött lassan kiegyenesedik, behozza a nyakát, hátranyujtja a lábait s a szürke gém méltóságteljes, lassú szárnycsapásaival evez tova. Ha áttekinthetőbb helyen, mondjuk valamely sásosban les zsákmányra, s a hajóval közeledő embert észreveszi, akkor a nyakát és csőrét majdnem függélyesen fölfelé tartja : elsárgult sáslevelet, vagy kisebb karót utánoz; nein is látja meg, csak a gyakorlott szem. Számuk a Balaton e két nagy berkében némileg kevesebb, mint a szürke gémé; az Ecsedi-lápon megfordítva van, ott a vörös gém sokkal közönségesebb, mint a szürke, az utóbbit ott a tiz lápszéli község pákászai a népdivat megkívánta disztollak miatt meglehetősen megritkították. Fészkelése is egészen eltérsz ürke rokonáétól. A vörös gém sohasem fészkel fán, sőt nem is megy fára, hanem a legmeglábolhatatlanabb náderdók belsejében 4—5 közeli nádszálat derékon megtör, visszahajlít s ezekre a libákra építi jókora fahordó-kosárnyi fészkét nádszálakból ; ezt elég takarosan megkészíti, mert az aljazatot képező nádszálak nem állanak oldalt annyira ki, mint a szürkegém, vagy éppen a nagv kócsag fészkéből. Fészke belsejét nádlevelekkel béleli ki.
