Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)
I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lovassy Sándor: A Balaton gém-fajai
Aft tésóvel összeköttetésben áll az ,,Ûrdaberek"-s a Cseh/berek-nek víztükrökkel tarkázott nádasaival. Elkülönítve foküsznek tovább, a somogyi Balatonpart folytatásán, a lelle-szemesi ,,£erek li , továbbá a szántódpusztai nádas, majd odább a Sio-^ozot s a siófoki Sóstó nádasa. Az ősmocsár fogalmát megközelíti még ma a Kisßalahn is. Tulajdonképpen a Zala folyó s alsó mellékvizeinek árterülete. Régibb időben a Zala vizének nemcsak a Kis-Balaton területén, de folyásának egész alsó felén sem medre, sem határa nem volt s nemcsak a Kis-Balatonon, de feljebb is nagy rétséggé terült szét, a Kis-Balaton közepén óriási víztükröt alkotva. Vize a tükröt szegélyező s beláthatatlan kiterjedésű nádasokon keresztül, eliszaposodott ereken át, szűrődött a Balatonba. E vízjárta területet a mult század harmincas-negyvenes éveiben hozzáférhetetlensége s állandóan magas vízállása folytán még legeltetésre sem használhatták!) s ekkor a vízi madárólet valódi Eldorádója lehetett. Erről azonban — sajnos — semmi szakszerű feljegyzés sem maradt az utókorra. Az 1829-ben keletkezett s 1874-ben újjáalakult Zalavíz-lecsapoló-társulat működőse, különösen az 1886. évtől kezdődő azon ténykedése, a mellyel a vizet, a KisBalaton közepén levő Diás-sziget átvágásával, a Kis-Balatonon végig vonuló s partok közé fogott, kimélyített mederrel gyorsan vezeti a Balatonba : az ősmocsarat jóval kisebb területre szorította s a Kis-Balaton kópét az utolsó évtized lefolyás alatt tetemesen megváltoztatta. Még mintegy tiz óv előtt a ki a Zalacsatornán a Kis-Balatonba hajózott föl s a mint a diási átmetszésen áthaladt, óriási víztükör tárult elé, a melyen keresztülkasul járhatott hajójával ; ma a Kis-Balaton tükro — az egészen nagy árvizek időjét kivéve — a Zala-csatorna két oldalán elnyúló, két, hosszr'rkás vízfelületből áll.2) s ezekbe a csatornából csónakkal csak kellő vízállás mellett juthatunk be és pedig mindjárt a Diás-sziget fölött, azokon a pontokon, a hol a csatorna-partot alacsonyra hagyták abból a célból, hogy az északról és délről a Kis-Balatonba folyó s tükreit tápláló vizek a Zala medrébe folyhassanak. 1) 1. Hertelendy Béla : A Zala Viz'ecsapoló Társulat története, 10.1. 2) A Kis-Balaton mai képét, az addigi térképek között, helyesen csak a Lóczy Lajos szerkesztette „A Balaton tónak és környékének részletes térképe" (A magyar földrajzi társulat Balaton-bizottságának kiadványa. 1903.) tünteti föl.
