Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lóczy Lajos: A Balaton télen

hasadékok pókháló-szálakként cikáznak a jégben, vagy elágazó vesszőszálakhoz hasonlóan helyezkednek el. Ritka az olj an tiszta és átlátszó jég, hogy meglátjuk rajta keresztül a vizben lebegő nádszálat vagy hínárt. Néhol nem különböztethetjük meg a jég és viz érintkező sikját ; mintha csak a vizén járnánk, olyan olajzöld a jég is. Ilyenkor vastagságáról nem ad a szemlélet fogalmat, csak a lékből kiemelt „dirib". A jégre nehezedő teher, a szekér, vagy a halászó és léket vágó embercsoport messzire érezteti nyomását a jégre. Távoli elhaló dörgéshez hasonló moraj gyakran hallható a jégen ; a megterhelt jég alól kiszorított és tovahajtott levegő okozhatja e morajt. Nagyokat durran a léken kiszabaduló levegő is. Napnyugta után, csikorgó hidegben puskaropogáshoz hasonlóan durranik a jég. Ilyenkor hízik, azt mondja a nép. A pusztuló és olvadó jég csendes és nyugodt. Nagy durranások után másnap reggel, különösen vékony hólepellel takart jégen, meglátni a nagy durranások okát. Keresztben, a tó hosszanti tengelyére, egyik ponttól a másikig 10 — 80 ?,m. széles repedés terjed, melynek sötét híg vize élesen elüt a havas jég felületétől. Fizikai kísérletek magyarázzák a jég meghasadását. A jógi kiterjedósi koefficiense 0*00006, vagyis minden 1 C° hőváltozással az egység ennyi részével hosszabbodik, illetőleg rövidül meg egy jégrud ; a térfogati kiterjedés együtthatója pedig 0*00013. 1 foknyi lehűlés tehát a jeget minden kilométernyi hosszaságra 60 mm.-el megrövidíti. A jégnek lehűlését 0 fok alá ismételve megfigyeltük. Dr. Cholnoky Jenő 1901. február 25—28-án -9 10 fokos levegőbeli hőmérsékletnél éjjel a jég felszínén —7'9 fokot, 38 cm. mélyen a jégben —1*8 fokot mórt. Ha csak 3 foknyi átlagos éjjeli lehűlést veszünk számítási alapul, a Tihany és Kenése közti, mintegy 20 kilométeres távolságra 3X0 00006X20=0*0036 km., azaz 3*6 megrövidülésnek kell támadni. Az a temérdek finom hajszálrepedés, mely a jeget a tó tengelyére merőlegesen elhelyezkedve ellepi, meg néhány 10—80 cm.-nyi nyilt hasadék, mely az északi parttól a somogyi partokig terjed, az összehúzódás mértékét bőven megadja. A hajszálrepedések és a tátongó hasadókok keletkezését a kísérleti fizika tapasztalatai jól megvilágítják ; azt is megérthet-