Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

kedvéért szétrombolták, a törmeléket pedig ott hagyták, moly az évek folytán begyepesedett. Néhány évtized előtt az alapfalak nagy részét kiszedték,1) bár azok itt-ott a szakadásokban még most is kifehérlenok ; az igy nyert köveket pedig az alább említendő épületekre használták fel. A terület kisebb keleti felét a mai országút szeli át, e mellett áll a déli végén jobbról a vámház, balról a fenéki csárda'^). A csárdától nyugatnak jó puskalövésnyi távolban látjuk az uradalmi gulya- ós ménes-istállót, ezek arccal az országút felé Eordítvák ; mögöttük és köröttük több kisebb majorsági épület foglal helyet. Ettől a szorosan vett várterülettől északnak, mintegy fél kilométernyi távolban keletről nyugotnak volt egy hatalmas földsáne, ennek ('sekély része az országút mellett jobbra, vagy három méternyi magasságban még fennáll, néhán}^ százados tölgyfa díszlik ra|ta, de nyugot felé már meglehetősen elegyengette az eke járása, bár a csak kissé g3'akorlott szem a hajdani mély árok által képezett horonyon a sánc irányát messze követheti. Hogy a fenéki puszta classions talaj, az már régen ismert dolog. A mikor a feljebb emiitett gazdasági épületeket rakták, néhány római, ma Keszthelyen á grófi kastélyban őrzött feliratos ós faragváuyos kőemlék, több óriási láncszem és másféle római apróság került napfényre." Dr. Lipp Vilmosnak most közölt értekezése azt hiszem nem szorul bővebb magyarázatra. E sorok írójának bő alkalma volt dr. Kuzsinszky Bálint jeles rég'szünkkcl a ki a Balatonvidék archaeologiájának egyik legszorgalmasabb művelője — Fenék múltjáról s a római uralom alatti szerepéről több izbon beható eszmecserét folytatni. Talán nom lesz érdektelen, ha nevezett jelesünk vélekedését is röviden megismertetjük. Mig — mondja Kuzsinszky — a Corpus Insoriptionum Latinarum III. kötetéhez csatolt térképen, mely Pannoniát ábrázolja, Mommsen megállapítása szerint Mogentiana Keszthely 1) Ez alkalommal csak a déli bástya alapfalaina.í köveit szedték ki 8 azokata „kastély" melletti istállók építésénél használták fel. A déli bástya iráuyát jelenleg a kőanyag eltávolítása folytán képződött mélyedés jelzi. Az épületek alapfalai még érintetlenek, mint azt az általam fölásott épület is igazolja. 2) A csárda, illetve pusr.t-.ű korcsma beszüntetietvén, megfelel« átala» kítással jelenleg cselédlakásul szolgál.