Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

TO Cikkének könnyebb megérthetéso végett közlöm felvételét is kisebbített alakban. (23. kép). Bár Römer térrajzi felvétele puszta helyszíni szemle alapján történt s bár az általam azóta eszközölt ásatások és pontosabb felmérések az ő felvételétől némi eltérést mutatnak, mégis bámulatra méltó az az éleslátás, mellyel boldog emlékű tudósunk — szakszerű ásatás nélkül — a kérdéses római erődítmény fekvését, határait, bástyáit és tornyait megállapította. Néhai dr Lipp Vi lm os, volt csornapremontrei kanonok és keszthelyi gymnasiumi igazgató, vidékünknek archaeologiai szempontból ez alapos ismerője, „A vasmegyei régészeti egylet" 1885-iki évi jelentésében „A vasmegyei régiségtár" cimü értekezésében a következőket irja Fenékről : „A hajdani Mogontiánának az Aelius Traján császár által, a Balaton délnyugati szélére épített ós nagy hadászati fontossággal biró végvárnak helyén, ma Festetics Tassilo gróf fenéki pusztája áll. Zöld, buja pázsit födi ma az egész várterületot, itt-ott az árkok oldalában, vagy a mélyedések hellyel-közzel kopárabb részein kifehérlik ugyan a törmelék, de ha igazi épületromokat akarunk látni, akkor ásóra, meg kapára van szükségünk. Volt a szomszédos somogyiaknak annyi eszük, hogy az itt használhatlanul heverő tömérdek követ nem bámulták, hanem elszállították haza, épületanyagnak, miután tudvalevőleg Somogyban követ pénzért sem lehet kapni. Különben a fenéki major épületei is nagyobbadán abból az anyagból épitvék, melyet a régi vár alapfalaiból ástak ki. Habár az egykori hatalmas erődítménynek ma már nyomát sem lehet látni a föld fölött, azért a fenéki vár emléke a nép száján még mindig él, sőt nincs az egész környéken parasztfiú, ki a várhelyet a vámház mögötti magaslaton meg no tudná mutatni. De hogy az a fenéki vár a rómaiak idejében jYÍogentiana volt, az a tudománynak még aránylag új keletű vívmánya. Avval ugyan már jó régen tisztában voltak a tudósok, hogy /// valami római vártat van dolguk, ez nem is került valami különös fejtörésbe, miután erre a kiásott római tárgyak kézzel foghatólag utalnak. Do a vár neve volt sokáig kétséges. Jó darabig azt vitatták a szaktudósok, hogy itt Cibalis állott, már t. i. addig, míg az igazi Cibalist meg nem találták Slavonlában, Vinkovce mellett ; két Cibalisról pedig az egykorú források nem