Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Keresztes József: Az üregi nyúl Somogyban

s mily óriási pusztításokat visz véghez különösen az erdészeti kultúrákban, melyeknek fejlődését évekre visszavetheti, vagy éppen meg is akaszthatja. E sorokban ide vonatkozó tapasztalataimból mondok el egyet-mást. De nézzük előbb közelebbről ezt az eleven, kis jövevényt, mely ha másért nem is, de életmódja, rendkívüli ügyessége és szívóssága következtében is megérdemli a biológia iránt érdeklődők figyelmét. Az üregi nyúl (Lepus cuniculus L.) természetrajzi leírása a következőkben körvonalozható. Pontos méretek szerint egy kifejlődött nőstény hossza 33—34 cm., fejhossza ÍJ—10 cm., fülhossza 7—-8 cm., farkhossza pedig 4—r> cm. A bak csak valamivel fejlettebb, erősebb a nősténynél. Szemei dülledtek, aránytalanul nagyok, szemszőre rövid ; nyitva alszik, mint a vele rokon mezei nyúl. Szőrének rendes színezete szürke. Tarkóján vöröses, mely szín a hátán is végig húzódik. A hasalja fehér. A vénebbek nyaka sötétsárga és sötétebb szürke az oldalán is. Ezen általános szín mellett gyakori a koromfekete, a sárga, nem ritka a fehér-tarka, valamint előfordul tiszta fehér színű is. Évenkint négyszer-ötször fiadzik ; kedvező időjárás esetén azonban gyakori a hatszori is. A nyúlnak SÍ. áma a kiásott fészkekben 3 — 5, de néha 6—? db is. A szoptatási idő 8 — 12 napig terjed, azontúl magukra hagyja a fiakat. Teljes kifejlődéséhez — ivar-érettség — kedvező viszonyok mellett elegendő 60—70 nap. Hogy életkora meddig tart, önmagától, betegségmenteson mikor pusztul el, azt teljesen kipuhatolni nem tudtuk. Valószínű, hogy el él 2—3 évig is. Leginkább a lépfene és koszosodás következtében hullanak el. Természetes ellenségei : a vadmacska, görény, nyest, hermelin és a róka. A szárnyasok közül pedig az összes nagyobb ragadozók. Kedvelt tartózkodási helye a laza, azt lehet mondani : összefolyó homok. Kötöttebb, különösen pedig agyag és mésztalajokban nem marad meg, amennyibon itt nincsenek meg lakásviszonyaihoz a kedvező föltételek. Tudomásom van arról, hogy a karádi uradalom a nyolcvanas év elején telepítési kísérleteket tett vele, azonban a talaj orős kötöttsége miatt ez nem sikerült. Hasonlólag jártak a Felvidék egyes birtokosai is, kik a betelő-