Veszprémi Történelmi Tár 1990. II.

Katona Imre: Veszprém megyei huta-üvegek Sárváron

6 KATONA szes korsók — ritkák e huták eovréjében, mert ezek már igen nagy tapasztalatot kívánó fúvók beállítását tették szükségessé, ilyenekkel azonban hutáink nem rendelkeztek. Mindenesetre a díszítésnek ez a módja, a csúsztatott köszörüléses eljárás nátron és káliüvegen ritkaság a 19. században. Ami még inkább figyelemreméltó, hogy ezek az edények nem dísz-, hanem használati rendeltetésre készültek, alakjukat a konkrét használat követelményei alakították ki. Díszítményükben a néven, monogramon és az évszámon kívül sok a sztereotip jelleg, a bokrok, fák stilizált rajzai, a szarvas-alak Dávid 42. Zsoltárának soraival szabad asszociációban keletkezett. Ahogyan a szarvas a hűs patakra, az edény tulajdonosa is úgy kívánkozik a benne lévő borra, pálinkára. A vállrészt, az oldalfelületet, a hasi részt kitöltő különböző motívumok is gyakoriak 19. századi edényeinken, mégis sok bennük az egyéni invenció, mint ahogy eredeti a/, egyes felületek öszszekötése is ugyanazzal a motívummal. Ezek a munkák, bár gyári készítcsűek, mégis olyan megfogalmazásúak, mintha népi fafaragó alkotásai lennének. Az egyes huták tevékenysége között alig van különbség: nemcsak a formák ugyanolyanok, hanem a díszítések is, ami azzal magyarázható, hogy a díszítőműhelyek mintakönyv, vagy mintalapok után dolgoztak. A megrendelő kiválasztotta a kívánt díszítményt a mintalapon, s a műhely ezt az edényre ráköszörültette a megrendelő nevével, monogramjával és a kívánt évszámmal. Csak ezzel az eljárással magyarázható a mintáknak az az egybeesése, melyet ezeken a készítményeken láthatunk. A csiszolás és köszörülés nem volt ismeretlen a 19. század elején és közepén Magyarországon, hiszen egyes gyáraink ekkor már a díszítőtechnikák szinte minden változatát ismerték. A Veszprém megyei hutákban alkalmazott technika mégsem mondható általánosnak, mert közönséges nátrium, illetve káliumüveget csak kevés helyen díszítettek csúsztatott köszörüléssel. Bár a színtelen üveg is köszörülhető, meglátszik rajta a köszörű karca. Ehhez a technikához viszont mégis jobb a gyengén zöldes huta-üveg, mert ezen jobban látható a színtelen karc. TÁRGYJEGYZÉK 1. Korsó. Kék színű üveg. Fúvott. Körte alakú test, lapos talppal, füllel, kiöntó'vel, szájrésszel. Felülete díszítetlen. Ép. XIX. század közepe. M.: 13,5 cm, tsz.: 6,2 cm, szá.: 8,4 cm. Ltsz.: 1.84.1.1. 2. Korsó. Kék színű üveg. Fúvott. Körte alakú test, talppal, füllel, kiöntó'vel, szájrésszel. Ép. XIX.század közepe. M.: 13 cm, tsz.: 5 cm, szá.: 7 cm. Ltsz.: 1.84.1.2. 3. Korsó. Kék színű üveg. Fúvott. Körte alakú test, lapos talppal, kiöntó'vel, szájrésszel. Száj pere me színtelen. Ép. XIX. század közepe. M.: 13 cm, tsz.: 6 cm, szá.: 7,8 cm. Ltsz.: 1.84.1.3. 4. Korsó. Kék színű üveg. fúvott. Körte alakú test, lapos talppal, füllel, kiöntővel, szájrésszel. Szájpereme színtelen, szájrész a szokásosnál öblöscbb. Ép. XIX.század közepe. M.: 13 cm, tsz.: 5,8 cm, szá.: 7,8 cm. Ltsz.: 1.84.1.4. 5. Korsó. Kék színű üveg. Fúvott. Körte alakú test, lapos talppal, füllel, kiöntó'vel, szájrészszel. Üveg színe a szájrésznél a szokásosnál zöldesebb. Ép. XIX.század közepe. M.: 12,3 cm, tsz.: 6,3 cin, szsz.: 7 cm. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.5. 6. Korsó. Színtelen üveg. fúvott. Körte alakú test, kifelé szélesedő szájperemmel, magas erős talppal. Ép. XIX. század eleje (?) M.: 13,6 cm, tsz.: 5,6 cm, szsz.: 7,7 cm. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.6. 7. Korsó. Zöld színű üveg. Fúvott. Körte alakú test, gyengén szélesedő szájperemmel, széles talppal. Teste gyengén függőleges bordázatú. Ép. XIX. század második fele. M.: 12,4 cm, tsz.: 6,5 cm, szsz.: 7 cm. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.7. 8. Korsó. Színtelen üveg. fúvott. Körte alakú test, kifelé szélesedő száj perem, kiöntővel, has és nyaki rész vízszintesen kettősen bordázott. Ép. XIX. század közepe. M.: 12,5 cm, tsz.: 6 cm, szsz.: 7,9 cm. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.8. 9. Korsó. Színtelen üveg. Fúvott. Körte alakú test, széles bordás talppal, kifelé szélesedő szájjal, kiöntővel. Perem kék, a hasi és a nyaki rész kettősen bordázott. Ép. XIX. század első fele. M.: 15,8 cm, tsz.: 7 cm, szsz.: 9,3 cm. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.9. 10. Korsó. Színtelen üveg. Fúvott. Körte alakú, gyengén szűkülő derékrésszel, a hasi részen alul és a nyaki részen kettősen bordázott. Füllel. Ép. XIX. század közepe. M,: 9,2 cm, tsz.:4,5 cm, szsz.: 4,8 cm. Nádasdy f erenc Múzeum, Sárvár. Ltsz. :1.84.1.10. 11. Korsó. Színtelen üveg. fúvott. Körte alakú, hengeres nyakkal, vastag talppal, fül nélkül. Has repedt. XIX. század közepe. M.: 11,5 cm, tsz.: 5 cm, szsz.: 5,5 cm. Nádasdy f erenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.11. 12. Korsó. Kék színű üveg. Körte alakú test, gyengén szélesedő nyakkal, füllel, magas bordázott talppal. Nyaki részt sűrűn körbefutó bordák, a hasi részt pedig függőleges bordák között bevésett hullámok fedik. Ép. XIX. század eleje. M.: 9,5 cm, tsz.: 4,5 cm, szsz.: 5 cm. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.12. 13. Korsó. Kék színű üveg. Fúvott. Körte alakú test, gyengén szélesedő nyakkal, füllel, magas bordázott talppal. Nyaki részt sűrűn körbefutó bordák, a hasi részt pedig függőleges bordák között bevésett hullámok fedik. Ép. XIX.század közepe. M.: 9,9 cm, tsz.: 4,5 cm, szsz.: 5,3 cm. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Ltsz. :1.84.1.13. 14. Korsó. Színtelen üveg. Fúvott. Körte alakú test, szélesedő nyakkal, magas sima talppal, füllel, felületén színesen festett rózsák és levelek vannak. Repedt. XIX. század közepe. M.: 14 cm, tsz.: 8,2 cm, szsz.: 8,8 cm Nádasdy f erenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.14. 15. Korsó. Színtelen üveg. fúvott. Tojás alakú test, hengeres nyakkal, kiöntó'vel, füllel, lapos talppal. Teste rézsútosan bordázott. A közök érdesen kialakítottak. Ép. XIX. század eleje. M.: 24 cm, tsz.: 8 cm, sz.: 9,2 cm. Nádasdy f erenc Múzeum, Sárvár. Ltsz.: 1.84.1.15.