Veszprémi Történelmi Tár 1990. II.

Szabó Klára: Római kori bronzedények a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Múzeumban

SZABÓ 31 sonló kincsleletek kerültek elő a tartományban Nagydémről, Igarról, Tamásiból, valamint Pécs-Homokbánya dűlő lelőhelyről. Faládában rejtették el a tamásit, Pécs-Homokbánya dűlőit és a pápasalamonit. Az összetétel változó, de a visszatérő elemek között szerepel az emberi lábfejjel díszített fülű korsó (Pécs-Homokbánya dűlő, Pápasalamon és Igar). 34-35. SOMLÓJENŐ Ürge domb DNy-i lejtő, urnasír. Bronzvödör (34.) mint urna, ezüsttányér (35.) mint urnafedő, arany gyűrű, szárnyas nyíl, tokos vasszigony, 3-4 csontnyelű vaskés mellékletként került elő 1912-ben. A Veszprém vármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet együttes évi Jelentése 1912-től 13skk, Radnóti 1938, 94, 108-112; Taf. XXIX, l-l a (35), XXXI, 2 (34), ThomasSzentléleky 1959, 25; T. X.;MRT 3, 1970, 193, 50/3. sz.lh.; 12. t. 1,4,5. 34. Vödör 55.191.2. m. = 28,5; perem átm. = 23; fenék átm. = 18. Öntött a fül, a 2 attache és a vödörtest is, de ezt az öntés után kikalapálták. Az utólagos megmunkálások közül hornyolást, vésést, poncolást, esztergálást lehet rajta látni. Széles, bő szájnyílása, vízszintes pereme, hengeres nyaka, kiugró ívelt válla van. Itt a legöblösebb, majd lefelé folyamatosan szűkül, legalul viszont enyhén kiszélesedik és talpig, ábra. Vödör gyűrűt alkot. Az alján belül, a középpont mellett 3 hornyolt, koncentrikus kör figyelhető meg, a gyűrűnél pedig egy. Díszítés: a fülön fent, középen kannelúrázott gyűrű és fogó hosszanti árkolással, alatta 2-2 viszszahajló levél, alatta poncolt pontsor, ill. a visszahajló, állatfejes végeken még vésett vonaldíszek is találhatóak. Ez a fül két oldalt karikás attache-okba kapaszkodik. Ezeknek a díszítménye egy három alakos kompozíció. Középen egy pálmagalléros női fej helyezkedik el, 2 oldalán pedig egy háromszög alakú, előrenyúló, kissé stilizált állatpofa. A szemeket és a szőrzetet vésett vonalak jelzik. A 3 alak egybetartozását a formán kívül még egy díszítő motívum is hangsúlyozza. Ez egy hullámos vonal, amely poncolt pontsorból áll. Az állatfülektől indul, s a női fej nyaka alatt húzódik, majd oldalt fölemelkedve a másik állatfejhez tart. Radnóti A. Scylla ábrázolásnak tartja ezt és a hellenisztikus kor művészetéből származtatja (1938, 94-112). A vödör vízszintes peremén fonott szalagdísz van, középen poncolt pontsorral, oldalt befelé ferde vonalkázással. A nyakon kívül 3 párban körbefutó honyolások mutatkoznak. Belül, a perem alatt, egymástól kis távolságban 2 vésett vonal fut körbe. Ez a vödör vagy más néven situla típus a nevét az arcos attache-ról kapta (Radnóti 1938, 94-112; Eggers 1951, 57; 161, Beilage 13; Karte 16; Typ 24; Wielowiejski 1985, 175—179). Ez az edény az asztali ivókészlethez tartozott (Radnóti, i.h.). Ezt a típust Dél-Italiában gyártották, a capuai bronzedényművesség terméke (Willers 1907, 26). Gyártási ideje az I. század első negyede (Zahlhaas 1972, 153). Elterjedési területe Italia, Pannónia, Germania és a barbaricurri. Pannoniából néhány fültöredéket lehet idézni, amelyek nagy vonalakban hasonlítanak a somlójenőihez, de silányabb kivitelűek: Vinkovci (Radnóti 1938, 94112), Slankamcn (uo.), Brigctio-Szőny (uo.), Kemenesszentpéter (MRT 4, 1972, p. 129, 37/6. sz. lh.; 24. t. 3.), Schwechat (Neumann 1968-1971, 302, Abb. 1,1; 2,4), Szőlősgyörök (Horváth 1981, 77; 8. kép, 16. kép la-d). A somlójenői példány sírba kerülésének a kora az I. század végére — II. század elejére tehető (Alföldy 1960, 1-12). Használati ideje kb. 70-80 év. 35. Ezüst tányér 55.191.1. m. = 3; perem átm. = 30; talp átm.= 27. Öntött, esztergált, vastag falú, lapos edény. Oldalfala S-vonalban ívelt. ^ 35. ábra. Ezüsttányér Alacsony, keskeny talpgyűrűn áll. A középpont körül egyenlőtlen távolságban 4 plasztikus kör helyezkedik el. Ez a lapos, ezüst tányér (Drexel 1. forma) Italiában, Germaniában, Raetiában, Britanniában és a Római Birodalom határain kívül került elő. Italiában gyártották. Pannoniában Babóton találtak egy hasonló példányt (Radnóti 1938, 93). A somlójenői darab készítési ideje az I. századon belül pontosabban nem határozható meg. A földbe az I. század végén — II. század elején került. 36. SOMLÓ Vödörfül MRT 3,1970, 214. 55.164.5. Vétel, 1906. VIII. 30-án. Egy gyöngyszemmel és egy kis bögrével került be a múzeumba. Átm.= 21,5. Öntött, nyolcszög átmetszetű kengyele van és az erősen stilizált madárfejekben végződik. A váli típusú vödrökhöz tartozik. Vö. 6., 9. és 42. sz. 36. ábra. Vödörfül 37. SZENTKIRÁLYSZABADJA Szűrő Thomas 1964. 55.240.745. (régi szám: 59/1943) Romkút, I. épület 4. helyiség, É-i belső szöglet.