Veszprémi Történelmi Tár 1990. II.

Szabó Klára: Római kori bronzedények a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Múzeumban

26 SZABÓ Öntött, az umbo tömören, a nyélvég üregesen. Az utóbbi helyen belül égett anyagot találtak. Mindhárom darab a hőtől egy kissé deformálódott. Umbo: 2 összeillő töredéke maradt meg. Középütt meztelen férfialak helyezkedik el, laza testtartásban. Bal kezét fölemeli, tenyere befelé fordul, a fej felé, a jobb karja könyökben kissé meghajlik. Kívül esztergált, domború körök vannak rajta. A nyél sima, lezárása egyrészt vízszintesen rovátkolt gyűrű, másrészt szakállas, bajuszos fej, egy kissé deformált. A haj dús, hosszú, egyenes szálú. A/ umbo és a nyéltöredék az alikariai készlet paterájának szokásos formáját mutatja (Radnóti 1938, 83-86; Taf. VI, 28; Nuber 1972, 54-56. Abb. 8.). Ez a készlet csak a Római Birodalomban terjedt el, a barbaricumból nem ismerjük. Pannoniában a nagytétényi kocsileletbó'I került elő ilyen patera (Radnóti 1938, 83, Taf. XXVI, la-b; Nuber 1972, 54 55;Mócsy 1974, 148; Pl. 15 a). Az inotai példány a kísérő leletek alapján az I. század végére — II. század első harmadára keltezhető (Palágyi 1981,24). 19. ábra. Kancsófül 19. Kancsófül Palágyi 1981, 13, 18, 24, 43; Taf. VII, 10, 15. 77.2.1.,4. 2. halom, a sír fölötti rátöltött földrétegből (Taf. VII, 15), ill. a sírgödör környékéről, a római kori talajfelszínről (Taf. VII, 10). Leletegyüttes: üvegpoharak, kerámia urna és korsó, csonthenger, bronzedények (13., 15-16., 18., 20-21.), szögek, ládaveret (?), érem (?), karika, tordírozott karperec, vastárgy és állatcsontok. h. =7,6, ill. 3,2; sz. = 2,3, ül. 3. Öntött, tömör fültöredékek (2 db). A kisebbiken levélmotívum látható, ez plasztikus. A fogórész lapos reliefes darab. Ábrázolás: delfinen lovagló Amor félprofilban, alatta bojtos sapkás, oldalt forduló férfifej, arca előtt félkör alakú villaszerű tárgy. Egy nagy repedés vonul végig a fül közepén. Lejjebb az Amor lábánál egy kerek bemélyedés figyelhető meg. Valószínű, hogy ez a fültöredék is a lóherelevél szájú, talpas bronzkancsók közé tartozik (Radnóti 1938, 145-147; Taf. XII, 68), vö. 17. sz. Ezt a fület Palágyi S. stiláris alapon a Flavius-korra keltezi (1981, 24). 20. ábra. Edény töredék 20. Edénytöredék Palágyi 1981, 13, 18,24,43. 77.2.109., 143. 2. halom, a sírgödör környékén a római kori talajfelszínről. A leletcgyüttest Id. a 13. sz. alatt, h. = 7,5, ill, 4,4. Öntött edénytöredék 2 darabban, kétszeresen bordázott, deformált. 21. ábra. Simpulum 21. Simpulum Palágyi 1981, 13, 18, 24, 43; Taf. XX, 8-9. 77.2.112., 136-137. A 2. halomból a sírgödör környékén a római kori talajfelszínről került elő ez a 6 db töredék. A leletegyüttest Id. a 13. sz. alatt. h. = 6,4, ill. 2. Lemezből készült edény töredékei. Enyhén kifelé ívelt darabok, tűztől deformálódott állapotban. A rekonstrukciós rajzon egy lehetséges variációt mutatunk be, ami a legvalószínűbbnek tűnik. 22. ábra. Korsó 22-27.MEZŐSZILAS Mezőszilas (korábban: Szilasbalhás) falu Ny-i oldalán, a sárbogárdi út mellett kb. 1 km hosszan 3—4 m magas halmok sorakoztak, amelyeket e század elején kezdtek elhordani. Emiatt feltárásukra 1904-ben került sor. A megfigyeléseket Németh József, szolnoki gimnáziumi tanár és Kovács Ignác végezték. Az első három tumulusban észlelt jelenségekről és leletekről Németh J. számolt be (ArchÉrt 25, 1904, 246-248). A leletek 2 terra sigillata-tál kivételével, amelyeket a MNM-nak ajándékoztak, a veszprémi Bakonyi Múzeumba kerültek. A részletes publikációt Kiss Á. készítette el (1957, 40-49). 22. Korsó Németh 1904,246-248. 63.243.1.1. és 63.243.1.5. Az I. halomban került elő (Németh 1904, 247). Kísérő leletei: kerámia tál (Kiss 1957, 40-41; I. t.