Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.
Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)
8 RÉGÉSZET СЭ кб 7. ábra. A csernátoni XIII-XIV. századi ház alaprajzának a metszete. 40—60 cm magasságban (13. kép 23), az apszisnál a sárga homokos alapszín rétegben csak a fal legalsó kövei maradtak meg (13. 4. kép). A templomhajót az apszistól egy 80 cm vastag fal választotta el. Az apszisba a bejárat középen volt, a templom falának a vastagsága 1,30 m. A templom méretei: kívülről mérve a hossza 12 m, a szélessége 7 m. Belülről mérve a hajó hossza 6 m, az apszisé 3 m (13.a. 1 .kép). Az apszisban és a hajóban barna, sárga és vörös festésű malterdarabok voltak. A legtöbb világos színű darab az apszis észak-keleti sarkában, a diadalív mellett, a sötét színek a hajóban kerültek elő. A festett malterdarabok a templom belsejének a festésére szolgáltatnak adatot. A díszítés párhuzamos vonalakból áll, figurális díszek nem kerültek elő. Sírok a templom dél-nyugati sarkában, valamint a templom környékének déli részén kerültek elő. Ezek nagy része bolygatott volt, egyesekben csak koponyák kerültek elő. Eredeti helyzetükben maradtak a következő sírok: 1. sz. sír. M - 32 cm EK-DNY. Hátonfekvő csontváz, a karok a test mellett. Gyermek csontváza. Melléklet nélkül. 2. sz. sír. Két koponya 28 cm mélységben. 3. sz. sír. M = 60 cm. ÉK-DNY. Hátonfekvő férfi csontváz, a karok a test mellett. Melléklet nélkül. 4. sz. sír. M = 84 cm. K-NY hátonfekvő felnőtt váza, a karok a test mellett. A templom déli fala mellett több elporladt csecsemő csontváza volt. A román stílusban épült templom korábbi, mint a kilyéni, melynek nyújtott félkörös apszisa volt. 1 8 Építését a XII. század második felére tehetjük, amit a templom formáján kívül bizonyítanak a koporsó nélküli sírok is. A templom elhagyása már a XIII. században történhetett, ezt bizonyítja a sírokon kívül az a tény is, hogy a templomot se nem bővítették, se nem alakították át. A falak festése sem mond ellen a korai datálásnak, mivel a falusi templomokat már a XIII. századtól kezdve festik. 19 A település lakóházai nem kerültek elő. A hagyomány szerint, a lakosok a falut a vízhiány miatt hagyták el, s telepedtek át a szomszédos völgybe, ahol Kővárt (Peselnek) alapították. Megjegyzendő, hogy a templomtól délre egy bővizű forrás van, amelyből a Faluhely pataka ered. A lakott településnek elhagyását más körülmények is kényszeríthették. Peselnek—Kézdikővárnak a ^Faluhelye" nevű helyen megtalált legrégibb temploma azt mutatja, hogy ez egyik Kovászna megye legrégibb kora középkori településeinek. A rétyi templom a falu északi részén emelkedő „Dobolyka" nevű dombon épült. Ezen a helyen, már az őskorban az erősdi műveltség hordozói megtelepedtek. Ez alkalommal nem a feltárás folyamatát mutatjuk be, hanem a templom belsejében történt kutatás eredményeit összegezzük. A templom formája román kori hosszhajós templom (15. 1. kép), mely ráépült egy XI —XII. századi temetőre. Ezt bizonyítja — mint a kilyéni templomnál is — egy koporsó nélküli temetkezés, melyre ráépítették a templom apszisát. A sírt az apszis fala derékban metszi, a sír gödrét egész a sziklástalajig ásták le. (15. kép) A román kori templom szentélyét a hajótól elválasztó fal maradványai előkerültek a diadalív északkeleti lábazatánál (15. 2. kép). Az eredeti románkori templom nyugati 90 cm vastag falát a XVIII. században épült 8. ábra. A negymedeséri kora középkori kunyhó alaprajza.
