Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - Lukács László: A lakóház alaprajzi változatai a Káli-medencében

28 NÉPRAJZ 20. ábra. A Kővágóörs, Petőfi и. 14. sz. szabadkéményes ház alaprajza a hátsó szoba melletti benyílóval A Káli-medencében, Kékkúton előforduló előkamrás ház is megérdemli a dunántúli kitekintést. Néprajzi irodalmunkban a ház utcai homlokzatán helyet foglaló, de annak csak fél szélességét kitevő előkamrákra elsőként Vajkai Aurél hívta fel a figyelmet.

49 Vajkai Aurél a Pápa környéki füstöskonyhás házakból, Csögléről, Peretakácsiból, Lovászpatonáról mutatta be az előkamrákat. Halvány emlékükkel Bakonytamásiban is találkozott. A lovászpatonai előkamrás ház valószínűleg 1683ban, a peretakácsi 1779-ben épült. E Veszprém megyei előkamrás házak alaprajzukat tekintve a kékkúti ház párhuzamainak tekinthetők. Előkamrájuk ugyanúgy ablak nélküli, mint a kékkútié. Tetőformájuk azonban kontyos, míg a kékkútié nyeregtető. Vajkai Aurél még Zalaszentandráson és a somogyi Tapsonyban derítette fel az előkamrás házakat. Szokatlan elhelyezésükre nem talált magyarázatot. Keletkezésükkel, funkciójukkal kapcsolatban Balassa M. Iván azt vetette fel, hogy talán a házhoz beszállásolt katonák számára épültek.

50 Barabás Jenő szerint elhelyezésükben talán • biztonsági meggondolások játszhattak közre, mert az előkamrát a szobából, de az utcáról is jobban szemmel tudták tartani, mint a konyha utáni kamrát.

5 1 Biztonsági okokkal magyarázható az előkamrák gyakori ablaknélkülisége is. Vas megyében a múlt század végén Herman Ottó Sorkikápolnán és Dömötöriben dokumentálta az előkamrás házakat. Közülük a sorkikápolnai 1819-ben épült. Szokatlan, hogy mindkettőnek ablaka is van, idauasui a uomoton ház előkamrája a szobából nyílik.

52 Egy őriszentpéteri hagyatéki leltárban olvashatjuk 1783-ból: „Az utca felül való kis Kamara, szoba, Konyha és a mellett lévő kamara az özvegynek, Horváth Judit Asszonynak lakó helül hagyattatott."

53 Ez is valószínűleg előkamra, esetleg a széles csonkakontyos ház bejárata melletti, utcai kis kamra lehetett. Szomorócon az 1930-as években Tóth János még egy olyan széles csonkakontyos házat látott, amelynek szobája, kapualja és kiskamrája az utcára nézett. Egy ilyen alaprajzi elrendezésű házat Őrihodosról ismerünk.

54 Az előkamrák ra emlékeztet Szalafőn a Pityerszer 3. sz. kerített ház kiskástujának elhelyezkedése, amely ferdén a ház elé került, így a szobából és az udvarról is szemmel tarthatták.

55 Egy őriszentpéteri, 1785-ből származó osztályos egyezségből kiderül, hogy egy kerített háznál a kástu előtt még egy „kis kamara" is állt.

56 A felsőszölnöki szlovén füstösházban hátul egy kiskamra és egy nagykamra található. A kiskamra a századforduló körül még hálóhelyül is szolgált, utóbb már csak éléskamrának használták. Elsősorban gabonát, vetőmagot, valamint különféle mezőgazdasági eszközöket, kéziszerszámokat tartottak a nagy kamrában.

5 7 Mindez azt jelzi, hogy Nyugat-, DélnyugatDunántúlon több, különböző szerepkörű, ennek megfelelően más elhelyezkedésű és méretű kamrával kell számolnunk. Gönczi Ferenc szerint a göcseji kerített házban: „Legfigyelemreméltóbb a kiskamra, mely a hajlékba menet a szobával szemben esik, s attól csak a pitar választja el. Ez különálló, kis négyszögű épület. A többi lakásrésznél a teteje is alacsonyabb. Alapterülete mintegy félszoba nagyságú. Ajtaja a pitarból nyílik, csaknem átellenben a szobaaitóval. Az utczára és a folyosóra egy-egy kis ablaka van. Ez tulajdonképpen éléskamra. Itt tartják a zsírt, tejet, pálinkát. Tele van rakva ládákkal, „szökrinyékkel", zsíros véndölyökkel s fazekakkal. A gazdaasszony felügyelete alatt áll.' Ugyanilyen elhelyezésű és szerepű kiskamra a széles csonkakontyos házak bejárati pitvara mellé Göcsejben is épült.

5 9 Soros alaprajzú ház első szobája mellé épített kiskamrát Iklódbördöckéről és Rédicsről ismerünk.

60 A rédicsi kiskamra a szoba mögé épült, az ut21. ábra. Dongaboltozatos födémű hátsó szoba, Balatonhenye, Kossuth u. 90. Lukács László felvétele, 1983.