Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - Lukács László: A lakóház alaprajzi változatai a Káli-medencében

26 NÉPRAJZ szerint mind egytraktusosak voltak.

28 Nagyvázsonyban az 1825-ben épült Schumacher-ház hátsó szobája mögött a konyhából nyíló kamra található.

2 9 Szentgálon a nemesi házak egyik csoportjánál a konyhából hátul még egy kis helyiség nyílt, amit kamrának vagy szobának használtak. Füstöskonyhás házakban ez a benyíló sokkal ritkábban fordult elő.

30 Vászolyban a 97. sz. füstöskonyhás háznál az első szoba mögött húzódik a konyhából nyíló kamra, amelynek ablaka az utcai homlokzat két ablaka közül az egyik. Hasonló alaprajzi elrendezés Vászolyban több háznál is előfordult.

31 Szentantalfán Fülöp Gábor házánál a hátsó szoba mögött, 14. ábra. A lebontott Tobak-kúria alaprajza, Kővágóörs, Petőfi u. 22. fejlődést a szoba vagy a szobák mögé épített, a szobából vagy a konyhából megközelíthető benyílók jelzik, amelyeket éléskamraként vagy szobaként használnak. A benyílóról az Új Magyar Tajszótárból csupán annyit tudunk meg, hogy az Fejér megyében éléskamra, a Kiskunságban előszoba volt.

22 Alsóörsön az eredetileg háromhelyiségű későgótikus nemesi udvarházhoz még nem építettek benyílót.

23 A Balaton-felvidék és a Bakony pontosan datálható XVIII. századi kisnemesi épületeiben, így a Szentgálról (1739), Nemesvámosról (1743), Arácsról (1749) ismert szabadkéményes, valamint a Szepezdről (1761), Mencshelyből (1766) és Nagyvázsonyból (1786) ránk maradt füstöskonyhás lakóházakban sem találunk benyílót.

24 Kapolcson is 1765-ben Domokos Ferenc és Sámuel osztálylevele szerint csupán két szobából, konyhából, alatta pincéből állt a kőfalú nemesi lakóház.

25 Sümegen a Kisfaludy-kúria utcai homlokzata mögött viszont már két szoba található. Eötvös Károly leírása szerint e két első szobát az 1772-ben itt született Kisfaludy Sándor építtette a XVIII. századból származó családi kúriához. Az egyik utcai szobát a költő háló-, a másikat írószobának használta.

2 6 Ugyancsak volt már benyíló a Keszthelyhez közeli Köveskúton 1818-ban elhunyt Septey Ádám nemesi házánál, amelyről az árvák javainak összeírásában ezt olvashatjuk: „Egy curiális ház, egy kamarábul az alatt lévő pintze, és szobábul, egy benyillobul, egy konyhábul, egy tseléd szobábul álló.' Septey Ádámnak három házas zsellére volt. Az uradalmi lakóházak közül Zala megyében a nagyfaludi ispánház is elöl két szobával épült. Főhomlokzatára így három ablak került. A na15. ábra. A Kővágóörs, Ady и. 12. sz. szabadkéményes ház alaprajza, a hátsó szoba boltozott födémű gyobb, kétablakos szoba a lakószoba, a kisebb, egyablakos az ispán dolgozószobája volt. Utóbbi a ház közlekedő helyiségéből, a kis folyosóból nyüt, a lakószobát a dolgozószobán keresztül lehetett megközelíteni. Ugyanakkor a XVIII. század utolsó negyedében épített uradalmi cselédházak a keszthelyi Festetics- és a körmendi Batthyány-uradalmak levéltáraiban őrzött tervek tanúsága a füstöskonyhából nyüt a kamra.

32 Bazsiban a közös udvarokban épült házaknál is előfordult a benyíló. Az egyik kettes háznál a két lakrész elé egy-egy kamra, benyíló épült.

33 A XIX. században a bakonyi német községekben is tapasztalható a lakóház belső osztódással történő részben kétmenetűvé válása. Vöröstón már egy 1816-ban épült ház utcai homlokzata háromablakos, mögötte két 16. ábra. A Kővágóörs, Ady u. 12. sz. ház boltozott födémű hátsó szobája. Lukács László felvétele, 1983.