Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - Lukács László: A lakóház alaprajzi változatai a Káli-medencében

24 NÉPRAJZ legesen később épült az udvari szárny, amelyben egyetlen hatalmas szoba volt. Ennek bejárata a vele egykorú tornácról nyílt, egyik ablaka a tornácra nézett, másik az udvari szárny végfalába került. Az udvari szárny építésével egyidejűleg az utcai szárny tornácának negyedik íve, az első konyha bejárata elé, előreugró tornác épült. Szomjas György házánál (Petőfi u. 44.) is — annak ellenére, hogy a konyha szabadkéményes — valamennyi lakóhelyiség bejárata a tornácról nyílik. Az első szoba, a konyha, a hátsó szoba és a kamra között ma is csak az árkádsoros tornácon keresztül van közlekedés. A kamra után istálló és hatalmas pajta következik. Hasonló ehhez dr. Komjáthy Attila háza (Ady u. 38., volt Boros-ház), azzal a különbséggel, hogy itt a hátsó szoba mögött kis benyíló van, amelyet a hátsó szobával és az ezt követő dongaboltozatos födémű kamrával is ajtó köt össze. A konyha, valamint az első- és a hátsó szoba között ma is a tornácon keresztül közlekednek. Gabay László házánál (Vörösmarty u. 12., volt Gombos-ház) az első szoba, a konyha és a dongaboltozatos hátsó szoba az árkádsoros tornácról nyílik. A szabadkéményes konyhából jobbra egy csehsüvegboltozatú szobába nyílik az ajtó. A konyhától jobbra tehát két szoba épült. Az első szoba alatt dongaboltozatos pincét találunk. A dongaboltozatos hátsó szoba után istálló és pajta következik. Az Izsó-ház (Zrínyi u. 10.) szabadkéményes konyhájából jobbra-balra egy-egy szoba nyüt. Hátrafelé ezt még egy szoba és kamra követte. A helyiségek előtt végig árkádsoros tornác húzódott, amelynek padozatából a negyedik ív mögött nyílt a pincelejárat. A lakóhelyiségek után istálló és pajta következett. Gellei Erzsébet házának (Ady u. 12.) térbeosztása: szoba, szabadkéményes konyha, bótszoba, kamra, padlásfeljáró, pince. A két szoba a konyhából, a kamra és a padlásfeljáró az udvarról nyílik. Eredetileg kereskedő-ház volt, ahol a bótszobát raktárnak, illetve üzlethelyiségnek használták. Kővágóörsön az 1826-ban épült Temető u. 1. sz. ház térbeosztása teljesen olyan, mint amilyen kisnemesi épületeket Köveskálról, a XIX. század eleji örökösödési iratokból megismertünk: nagy szobából, szabadkéményes konyhából, kamrából és istállóból áll. Szobájának ajtaja a konyhából, a kamráé az udvarról nyílik. Kékkúton Egyed Károlyné háza (Fő u. 52.) a szabadkéményes házakra leginkább jellemző alaprajzot mutatja: az első- és a hátsó szoba bejárata a konyhából, a kamráé az 10. ábra. A Mindszentkálla, Rákóczi tér 18. sz. ház. Lukács László felvétele, 1983. udvarról nyílik. A kamra után pajtát és istállót építettek. Salföldön hasonló hozzá Somogyi Győző háza, azzal a különbséggel, hogy itt a pajta az istálló után következik, s az első szoba alápincézett. A hátsó szobából kis lesőablakon át az istállóba lehet tekinteni. A század eleji Káli-medencei házak térbeosztását idézi Édes Jenő népnyelvi szövege: „Ha a gazdának nadrágos vendége érkezik, azt a gangon át nem a hátussó, hanem az éső szobába vezeti. Az első szobában dévány is, tiker is, de még palló is van, míg a hátsó mindig fődes.

,,ls Balassa M. Iván hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton-felvidéken a harántfalak felmagasításával kialakított szelementartók segítségével lehetőség nyílt magas és széles tetők, tehát széles házak építésére. A lakóházak szélességének növelése a tornácok korai megjelenéséhez, esetleg az épületek másfél traktusossá válásához vezetett.

19 E másfél traktusos épületek a Káli-medencében is fellelhetők. Jankó János Kővágóörsön bukkant rájuk: ,,Kővágó-Örsön több olyan házat láttam, mely eredetileg kétosztású oszloptornáczos magyar typusú ház volt, ehhez aztán hozzáépítettek egy szobát, mely szélesebb volt az első két helyiségnél, hátsó részéből azonban egy fülkét választottak el, az eredeti ház szobája most első, vagyis vendégszoba lett, az új szoba mellső része lett a család állandó szobája, míg a fülke az egyik háznál hálófülkéül, a másiknál kamrául szolgál."

20 Kővágóörsön a Barla-ház (Dózsa u. 7.) mindkét szobája mellé csehboltozatú benyíló épült 1824ben. Az első szoba melletti benyíló a szobából nyílt, ablaka az utcára nézett, mindig szobának használták. A hátsó szoba melletti benyíló a szabadkéményes konyhából nyílott, s 11. ábra. A Mindszentkálla, Petőfi u. 6. sz., eredetileg fiistöskonyhás ház alaprajza +*f