Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - Lukács László: A lakóház alaprajzi változatai a Káli-medencében

NÉPRAJZ 21 2. ábra

. A Kővágóörs, Rákóczi и. 10, sz. füstöskonyhás ház alaprajza minden helyiségével a tornácról nyíló, régies füstöskonyhás ház, a német típusú ház pedig a csupán egy bejáratú, szabadkéményes, korában a fejlettebb formát képviselő szabadkéményes ház. A két különböző háztípus etnikumokhoz való kötésével korábban az egész magyar népterületen elterjedtnek hitt felnémet típusú házzal szemben Közép- és Nyugat-Dunántúlon egy magyar típusú ház létét igyekezett bizonyítani: „A magyarságnak (beleértve az egész nagy magyar alföld népét, továbbá a palóczokat, a felvidéki magyarságot és az erdélyi székelységet) népies építkezéséről eddig ismert anyag meglepő egybehangzással bizonyítja, hogy az egész jelzett területen a lakóház alaprajzát tekintve, tiszta felnémet typusú, olyan, mint a Balaton-mellék német házaié. Ezzel szemben azonban az ország nyugati részében, különösen Somogy-, Zala- és Veszprém-megyékben — s így a Balaton körül is — a magyarságnál ősi soron az építkezésnek egy olyan alakja maradt fenn ma is túlnyomó többségben, mely alaprajzában teljesen elüt a felnémet typusíól s melyet, minthogy azt eddig más országból nem ismerjük, magyar típusú építkezésnek nevezek el."

1 7 Ma már világosan látjuk, hogy területünkön a XV-XVI. század óta egymás mellett élő két füsttelenítési és alaprajzi változat inkább a különböző társadalmi rétegekhez, s nem egyes etnikumokhoz köthető. Az alaprajzi változatok sorában a füstöskonyhás házak közül elsőként Köveskálról a Henyei utcában az 1920-as években elbontott Hegyi Gábor-féle favázas, sövényfalú, csupán két helyiségből, szobából és konyhából álló házat kell megemlíteni, amelynek faoszlopos tornácáról külön nyílt az ajtó a szobába és a füstöskonyhába. Balatonhenyében Harmat József háza (Kossuth u. 133.) három lakóhelyiségből: első szobából, 1950-ig kémény nélküli füstöskonyhából és hátsó szobából állt. Mindhárom helyiség bejárata a pilléres-meUvédes tornácról nyílt. A lakóhelyiségek belmagassága nem haladta meg a 2 m-t. Az első szobának az utcai homlokzaton és a tornác felől egy-egy ablaka volt. Az alatta levő pince bejárata is az utcai homlokzatról nyílt. Szentbékkállán Szigeti Andrásné háza (Toldi u. 1.) eredetileg szoba, füstöskonyha, istálló, pajta térbeosztással épült. Mindkét lakóhelyiség a tornácról nyüt A szobán az utcai homlokzaton két, szimmetrikus elhelyezkedésű ablak nyílik, a konyhán ma sincs ablak. A konyha előtti tornácszakaszt beépítették, konyhává alakították, a régi konyha ekkor lakószoba lett. A szoba előtti tornácszakaszt is elöl befalazták, kamrává alakították. Ma már csak a szobaajtó előtti rövid tornácrész nyitott. Mindszentkállán a Tanács-köz 5. sz. ház szoba, füstöskonyha, istálló, pajta beosztással épült. Szobája és konyhája külön-külön a tornácról nyílt. Szobájának az utcai homlokzaton egy aszimmetrikus elhelyezésű, a tornác felől egy másik ablaka nyílt. Konyhájára nem raktak ablakot. Kővágóörsön dr. Rohály Gábor háza (Rákóczi u. 10.) első szoba, füstöskonyha, hátsó szoba térbeosztású. Az első két helyiség ajtaja külön-külön a tört tornácról nyílik, a hátsó szobáé a tört tornác végéből. Az első szobának az utcai homlokzaton és a tornác felöl egy-egy ablaka nyílik. A füstöskonyha ma is ablak nélküli, a hátsó szoba ablaka az udvari homlokzaton helyezkedik el. A Vasáros-ház (Vörösmarty u. 10.) szoba, füstöskonyha, boltozott födémű kamra, istálló alaprajzzal épült. A szoba és a füstöskonyha bejárata a pilléres, mellvédes tornácról nyílik, a boltozott födémű kamráé az udvarról. Az egykori nagy füstöskonyhából keskeny kamrát választottak le, amelynek ajtaja szintén a tornácról nyílik. Ennek válaszfala biztosan későbbi, mivel a régi kereszt-irányú mestergerenda közelében fut. Erre a mestergerendára — ha a válaszfal a konyha födémével egykorú — 3. ábra. Kemence a Kővágóörs, Rákóczi u. 10. sz. alatti ßstöskonyhaba. Lukács László felvétele, 1984.