Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)

REGESZET 5 3. ábra. A csernátoni XI-ХП. századi ház alaprajza. jében a VIII—IX. századba tartozó földbemélyített, egyik sarokban bol­tozatos kőtűzhellyel ellátott kuny­hók maradványai kerültek elő. Ezek fölött találtuk a későbbi kora kö­zépkori település maradványait. Az állandó szántás a kunyhókat takaró földet lehordta és így ezek eléggé a felszínen voltak. A házak alaprajza négyzetes formájú volt, méretük 2,5x2,5 m, vagy 3x3 m. A köralakú tapasztott felületű tűzhely többnyire a középen, vagy az egyik sarokban volt. (3. kép) Az egyik kunyhó tűz­helyének a tapasztását megújították. Ezeket a kunyhókat a bennük talált korongon készült edénytöredékek, a párhuzamos, valamint hullámvonallal díszített bögrék és cserépüstök (I. tábla 5—8., 12.) rombikus nyílhe­gyek (III. tábla 7—8), sarkantyúk a második évezred elejére, a XI. szá­zad második felére, a XII. századra datálják. A XI. század második fe­lére való keltezés lehetőségét alátá­masztja még egy bizánci bronz érem­lelet is, mely az ásatás területétől kö­rülbelül 100 méterre Bokor András kertjében, 1950-ben, egy lapos kő alól került elő. Az éremleletből a kö­vetkező érmeket lehetett megsze­rezni: 1. Nummus (a IV. század második feléből, az V. század elejéről) 2. Egy meghatározhatatlan bizánci bronz érem 3. II. Justinus (576-577), semifollis 4. I. Johannus Zimisces (969-975), bronz érem 5. I. Johannus Zimisces — II. Basi­lius (969-989), 2 db, bronzérem 6. IX. Constantinus bronz pénze (1042-1055) 7. Egy meghatározhatatlan, valószí­nű szintén IX. Constantinus réz­pénze. A pénzlelet megtalálójának közlé­se alapján nem valószínű, hogy az ér­mek között későbbi is lett volna (II. tábla, 7-9). Az érmek lelőhelyétől 100 méter­re húzott árokban egy elégett VIII— X. századi boltozatos kőtűzhelyes földbemélyített kunyhóra ráépítettek egy másik, ugyancsak földbemélyí­tett kunyhót (4-5. kép). Ennek a kunyhónak az északnyugati és délke­leti sarkában egy-egy kövekkel körül­vett, a széleken magasan feltapasz­tott, valószínű boltozatos tűzhely volt. Az északnyugat—délkeleti hossztengelyű 5x4,20 m méretű kunyhó kerámiai anyaga a köralakú tapasztott felületű tűzhellyel ellátott kunyhók emlékanyagától különbö­zik. Hiányzik a cserépbogrács és az edények készítése, díszítése fejlet­tebb technikára mutat (11 л. kép). Ezt a kunyhót a kerámia alapján ké­sőbbre, a X. század második felére, a XI. század kezdetére tettük (I. táb­la, 9—10). E keltezés helyességét bi­zonyítja néhány import edény töre­dék is, mely Zimnicea koraközépko­ri településéről ismeretes (I. tábla 11-12). A fenti kunyhótól 100 méterre két felszínen épült lakás maradvá­nyait tártuk fel. Ezek szerkezetének a megállapítása elég sok gondot oko­zott. Az egyik ház téglalap alakú volt: hosszát és szélességét az alapozás­nak ásott árkok előkerülése után tudtuk csak megállapítani. Az ala­pozás árka 70 cm széles, 20—25 cm mély volt, s ezt agyaggal ledöngölték. A ház leégése után az agyag szuvattá égett át. Az egykori agyaggal borí­tott padlószint 50 cm mélységben került elő. A lakóházat egy kőala­pozású fal kettőbe osztotta. A ház északi helyiségének a nyugati sarká­ban volt a patkó alakú tapasztott tűz­hely. Méretei: lxl m. A megmaradt 20—30 cm magas tapasztott szélek, valamint a tűzhelyet borító 20 cm vastag szuvatréteg azt mutatja, hogy boltozatos tűzhely volt. Az alapozási falak alatt talált gödrök egy előbbi (VIII—X. század) korszakba tartoz­nak. A lakóház méretei: 6x4 m (6-7. kép). A másik ház is hasonló módon készült s a tűzhely is ugyanolyan fel­építésű volt. Ennek a háznak az alap­rajza négyszögletű volt, 4x4 m. Mindkét ház tűzhelye körül sok edény töredék (II. tábla 2—6), vas­munkaeszköz, sarkantyúk, nyílhe­gyek (III. tábla, 1 -A, 6, 9-11) kerül­tek elő. A kétrészes lakóház döngölt padlójának az átvágásakor egy XIV. századba tartozó jetont találtunk. Ugyancsak erről a részről került elő Nagy Lajos király (1342-1385) ezüst érme is 12­a- (II. tábla, 10­11). 4. Angyalos (Kovászna megye) A falu északi részén, a Bükkös­patak völgyében levő dombot „Templom nyír oldala" néven isme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom