Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.
Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)
REGESZET 5 3. ábra. A csernátoni XI-ХП. századi ház alaprajza. jében a VIII—IX. századba tartozó földbemélyített, egyik sarokban boltozatos kőtűzhellyel ellátott kunyhók maradványai kerültek elő. Ezek fölött találtuk a későbbi kora középkori település maradványait. Az állandó szántás a kunyhókat takaró földet lehordta és így ezek eléggé a felszínen voltak. A házak alaprajza négyzetes formájú volt, méretük 2,5x2,5 m, vagy 3x3 m. A köralakú tapasztott felületű tűzhely többnyire a középen, vagy az egyik sarokban volt. (3. kép) Az egyik kunyhó tűzhelyének a tapasztását megújították. Ezeket a kunyhókat a bennük talált korongon készült edénytöredékek, a párhuzamos, valamint hullámvonallal díszített bögrék és cserépüstök (I. tábla 5—8., 12.) rombikus nyílhegyek (III. tábla 7—8), sarkantyúk a második évezred elejére, a XI. század második felére, a XII. századra datálják. A XI. század második felére való keltezés lehetőségét alátámasztja még egy bizánci bronz éremlelet is, mely az ásatás területétől körülbelül 100 méterre Bokor András kertjében, 1950-ben, egy lapos kő alól került elő. Az éremleletből a következő érmeket lehetett megszerezni: 1. Nummus (a IV. század második feléből, az V. század elejéről) 2. Egy meghatározhatatlan bizánci bronz érem 3. II. Justinus (576-577), semifollis 4. I. Johannus Zimisces (969-975), bronz érem 5. I. Johannus Zimisces — II. Basilius (969-989), 2 db, bronzérem 6. IX. Constantinus bronz pénze (1042-1055) 7. Egy meghatározhatatlan, valószínű szintén IX. Constantinus rézpénze. A pénzlelet megtalálójának közlése alapján nem valószínű, hogy az érmek között későbbi is lett volna (II. tábla, 7-9). Az érmek lelőhelyétől 100 méterre húzott árokban egy elégett VIII— X. századi boltozatos kőtűzhelyes földbemélyített kunyhóra ráépítettek egy másik, ugyancsak földbemélyített kunyhót (4-5. kép). Ennek a kunyhónak az északnyugati és délkeleti sarkában egy-egy kövekkel körülvett, a széleken magasan feltapasztott, valószínű boltozatos tűzhely volt. Az északnyugat—délkeleti hossztengelyű 5x4,20 m méretű kunyhó kerámiai anyaga a köralakú tapasztott felületű tűzhellyel ellátott kunyhók emlékanyagától különbözik. Hiányzik a cserépbogrács és az edények készítése, díszítése fejlettebb technikára mutat (11 л. kép). Ezt a kunyhót a kerámia alapján későbbre, a X. század második felére, a XI. század kezdetére tettük (I. tábla, 9—10). E keltezés helyességét bizonyítja néhány import edény töredék is, mely Zimnicea koraközépkori településéről ismeretes (I. tábla 11-12). A fenti kunyhótól 100 méterre két felszínen épült lakás maradványait tártuk fel. Ezek szerkezetének a megállapítása elég sok gondot okozott. Az egyik ház téglalap alakú volt: hosszát és szélességét az alapozásnak ásott árkok előkerülése után tudtuk csak megállapítani. Az alapozás árka 70 cm széles, 20—25 cm mély volt, s ezt agyaggal ledöngölték. A ház leégése után az agyag szuvattá égett át. Az egykori agyaggal borított padlószint 50 cm mélységben került elő. A lakóházat egy kőalapozású fal kettőbe osztotta. A ház északi helyiségének a nyugati sarkában volt a patkó alakú tapasztott tűzhely. Méretei: lxl m. A megmaradt 20—30 cm magas tapasztott szélek, valamint a tűzhelyet borító 20 cm vastag szuvatréteg azt mutatja, hogy boltozatos tűzhely volt. Az alapozási falak alatt talált gödrök egy előbbi (VIII—X. század) korszakba tartoznak. A lakóház méretei: 6x4 m (6-7. kép). A másik ház is hasonló módon készült s a tűzhely is ugyanolyan felépítésű volt. Ennek a háznak az alaprajza négyszögletű volt, 4x4 m. Mindkét ház tűzhelye körül sok edény töredék (II. tábla 2—6), vasmunkaeszköz, sarkantyúk, nyílhegyek (III. tábla, 1 -A, 6, 9-11) kerültek elő. A kétrészes lakóház döngölt padlójának az átvágásakor egy XIV. századba tartozó jetont találtunk. Ugyancsak erről a részről került elő Nagy Lajos király (1342-1385) ezüst érme is 12a- (II. tábla, 1011). 4. Angyalos (Kovászna megye) A falu északi részén, a Bükköspatak völgyében levő dombot „Templom nyír oldala" néven isme-