Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - S. Laczkovits Emőke: Veszprém megye textilművészete. II. A halottas lepedők

38 NÉPRAJZ 14\Ъ. ábra. Rececsipkés, pávás halottas lepedő a használat mikéntjétől függetlenül valamennyi a ravatalra, halálesetre, temetésre készült, egyéb célra nem használták. A magyar nyelvterület egészén fellelhetők, amint többször is utaltunk rá, gyakran alig különbözve egymástól, különösen a 18. század végéről, sa 19. század első feléből származók. Palotay Gertrúd szerint az azonos díszítményű, egymástól távoli helyeken fellelhető halottas lepedők a díszítmények vándorlásáról és meggyökeresedéséről tanúskodnak.

16 Fél Edit pedig több példával is igazolta, hogy „az eltérő történetű és gazdasági-társadalmi helyzetű magyar népcsoportoknál országszerte — hozzátehetjük, hogy az egész nyelvterületen — azonos az alapmintakincs, amely különböző időszakokban egymástól távol hasonló változatokat hozott létre."

17 Ugyanezeket igazolják a Magyarság Néprajza szerzői is, hozzátéve — amelyet a felsorolt történelmi párhuzamok megerősítenek —, hogy a szokáshagyomány rendkívüli megtartó ereje tartotta meg a halotti lepedőket és ezeknek az egész magyar nyelvterületen fellelhető azonos vagy hasonló díszítményét, amelyekben a nagy múltú hímzőhagyomány gyökerei is kereshetők, hisz a kultikus tárgyak a leghívebb őrzői a hagyományosnak. A történeti írásos anyagból, hacsak nem ábrázolással együttjáró, e halotti textíliák díszítményére vonatkozóan kevés konkrét adattal rendelkezünk. Tudjuk viszont a recens néprajzi anyagból és a rendelkezésre álló gyűjteményekből, hogy a hímzett lepedők vagdalásos és keresztszemes, a legkorábbiak pedig laposöltéses (úrihímzés!) technikával készültek. Mustrájuk növényi ornamensekből és madárábrázolásokból, ritkán szarvasábrázolásból, valamint geometrikus elemekből áll. A szőtt hímek geometrikus mintákból, ritkán pedig virágsorból tevődnek össze. Ezek a díszítmények ugyanolyan általánosan fellelhetők, mint az életkor meghatározta színek használata, avagy magának a kultikus textilnek funkciója. 15. ábra. Rececsipkés, pávás halottas lepedő széle III. A halottas lepedők használata Helyszíni néprajzi gyűjtéseink során ha nem is egészen egyértelműen, de mégis elegendő határozottsággal körvonalazódott a halotti lepel — halottas lepedő használata, amelyre vonatkozóan az egész magyar nyelvterületről változó részletességű, de viszonylag gazdag adatokat ismerünk. Úgy véljük, hogy a Bakony és Balatonfelvidék községeiben a használatban mutatkozó eltérések Ш. ellentmondásosnak látszó adatok a funkció időbeli megváltozására utalnak, Ш. ezt jelzik. Feltevésünket a magyar nyelvterület más tájairól származó összehasonlító adatok kitűnően alátámasztják. Csak a halottas lepedővel és használatával foglalkozó néprajzi feldolgozás nem áll rendelkezésünkre. A ravatallal, a ravatalozás szokásával együtt ismertetik, vagy csak említik, s mindezt a halálhoz és a temetkezéshez kapcsolódó szokások nagy egységén belül vizsgálják. Néprajzi gyűjtéseink során külön foglalkoztunk a textilek e csoportjával, s meglepően gazdag anyagot sikerült még a közelmúltban is felszínre hozni (az elmúlt 1—2 esztendőben). Elmondható, hogy térségünkben általánosan ismert és használt volt a halottas lepedő, bár használatában bizonyos eltérések mutatkoztak a térség községeiben. Mindezek közül hiányzik a cselédsorsú családok egy része, akik nem rendelkeztek halottas lepedővel, de nem is kértek kölcsön, hanem egyszerű, díszítetlen fehér lepedőt terítettek a ravatalra.

19 A térségben élő 1720-1780 között bevándorolt római katolikus németek által használt halottas lepedő is egyszerű volt, fehér damaszt, legfeljebb fehér gyári csipkével körülvéve. Esetükben ez a halottas lepedők használatának már az utolsó szakasza volt. A 19. században és az 1910—