Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - Lukács László: A lakóház alaprajzi változatai a Káli-medencében

NÉPRAJZ 27 szobával, de 1842-ből, 1850-ből is ismerünk ilyen házakat. Gyakran a hátsó szoba mögött is kamra húzódott. Pulán és Márkon ezek többnyire kamrák voltak, a konyhából nyíltak, Vöröstón e keskeny hátsó helyiségek egy részét lakókamrának használták, bejáratuk a szobából nyílott.

34 17. ábra. A hátsó szoba és az istálló közötti lesőablak Németh Gyula házánál Szentbékkállán. Lukács László felvétele, 1981. Körmenden 1649-ben még a füstöskonyhás-kályhás házakban sem volt benyíló.

3 A vasi Hegyhátról szobaként említette a benyílót 1900ban Nagy József: „Két szoba a régebben épült háznál alig fordul elő, az újabbaknál is ritkán. Ha van, akkor a konyha és kamra között szokott lenni, kivéve, a könyök alakban épített háznál, ahol a nagy lakószobából az ajtó \ kis oldalszobába nyílik (ezért is nevezik ,benyilló'-nak)."

36 Az Őrségben a XIX. század második felétől egyre több házban az éléskamra a konyhából nyílt.

3 7 Őriszentpéter Alszegéről egy 1867-ben épült szabadkéményes konyhájú házat ismerünk, ahol a hátsó szoba mögött húzódó kamra a konyhából nyílott.

38 Tóth János a Felső-Őrségből, Őriszigetről és Alsóőrről említett olyan széles házakat, amelyeknél lehetőség volt egy kisebb utcai szoba vagy kamra kialakítására is, amely a konyhából vagy a szobából nyílt.

39 Vendvidékről Kossits József 1928-as leírásából megtudjuk, hogy a síkvidékieknél ekkor már előfordult, a hegyvidékieknél még hiányzott a benyíló: ,,A' rónaiak egy darab időtől fogva kályhás szobához benyílót is szoknak 18. ábra. A Kővágóörs, Dózsa и. 7. sz. szabadkéményes ház alaprajza építeni. A' hegy béliek három derékbői álló házakat építenek többnyire, u.m. pitvar, szoba és kamrából állókat.' Göcsejben századunk elején az újabb, szilárdfalú házak egy részénél a hátsó szoba mögött a konyhából nyíló kamra húzódott.

41 Barabásszegen ugyanekkor az új, jómódú téglaházaknál: ,,az első szobának is van még egy oldalszobája, benyíló néven, s a hátulsó szobának is."

42 Egy andráshidai ház hátsó szobája mögött helyezkedett el a konyhából nyíló kamra.

4 3 Dél-Dunántúlon a XVIII-XIX. században a kétsorosság irányába való fejlődés elsősorban a nemesi, egyházi és uradalmi épületeken tapasztalható.

44 A somogyi Nemesviden 1763-ban Szita Lőrinc árvái egy füstöskonyhás, szoba-kamrás házat örököltek, amelyhez egy kis benyíló is tartozott.

4 Beleznán 1779ben a báró Sigrai Károly fundusán szobából, egy benyílóból, egy konyálló sövényfalú urasági lakóházban két benyíló is volt.

46 Szentbenedeken a plébániaház 1816-ban négy hából és egy kamrából állt.

4 7 A csurgói uradalom cselédházát a szobákkal párhuzamos kamrasorral tervezték 1770-ben.

48 A Káli-medencei lakóház alaprajzában a kétsorosság irányába való fejlődést a nemesi házakon a XVIII— XDC. század fordulójától kezdődően a szoba vagy a szobák mögé épített benyílók jelzik, amelyeket éléskamraként vagy szobaként használtak. Ugyanezen időszaktól kezdődően a nemesi, egyházi és uradalmi épületeken Dunántúl szerte tapasztalható a benyílók építésével a kétsorossá válás megindulása. Parasztházak belső osztódással történő részben kétmenetűvé válása azonban csak a XDC. század második felétől, de inkább csak a századfordulótól tapasztalható, de ez a fejlődés nem általános. 19. ábra. A hátsó szoba melletti, boltozott födémü benyíló, Kővágóörs, Dózsa u. 7. Lukács László felvétele, 1982.