Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - Lukács László: A lakóház alaprajzi változatai a Káli-medencében

20 NÉPRAJZ LUKACS LÄSZLO A LAKÓHÁZ ALAPRAJZI VÁLTOZATAI А К ALI-MEDENCÉBEN A Káli-medence szomszédságában, a Sümeg melletti Sarvalyon a XIV— XV. századból többosztatú, különböző rendeltetésű helyiségekből álló lakóházakat tártak fel. A sarvalyi kisnemesek házai 3—4—5 helyiségből: kemencés lakókonyhából, kályhás szobából, kamrából, tornácból, pincéből állottak.

1 Hudi József a Kálimedence XIX. század eleji kisnemesi birtokforgalmának vizsgálatakor, a káptalani bevallási jegyzőkönyvek adatai alapján így mutatta be az általánosnak mondható háztípust: „Egy szobából, konyhából és kamrából álló ház, mögötte találhatók a melléképületek (istálló, pajta, ólak). A telket deszka- vagy kőkerítés szegélyezi. Módosabb gazdáknál feltűnik a kétszoba-konyhás ház is."

2 Az örökösödési iratból sajnos nem derül ki, hogy Balatonhenyében 1736-ban a néhai Domokos Sámuel hagyatékához tartozó „felház és a majorban való kőház" milyen helyiségekből állt. A majori kőház alá pince, mellé „életes ház" és istálló épült. Feltételezhetjük, hogy a jómódú nemesi család mindkét épületének lakórésze is több, különböző, rendeltetésű helyiségből állt.

3 Ugyanebben az időszakban a szentbékkállai plébámaházban: „a plébános részére 2 szoba van, a háznép részére 1. A konyhában van tűzhely, a háznép szobájához kamra csatlakozik, alul gerendás mennyezetű pince van."

4 Köveskál XIX. század eleji kisnemesi lakóházainak térbeosztásáról az árvák javainak összeírásaiból értesülünk. Az 1903-ban elhunyt Győrffi Imre árváira egy szobából, kéményes konyhából, két kis kamrából álló, alápincézett kőház maradt, amelynek udvarán ugyancsak kőből épült nagy istállóés pajta állt.

5 Sebestény Sámuel árvájára 1808-ban egy szobából, konyhából, kamrából és istállóból álló „öreg atyai ház" maradt.

6 Győrffy György árvája 1808-ban két szobából, konyhából, istállóból és pajtából álló házat örökölt.

7 Szigethy Péter 1812-ben árvájára olyan épületet hagyott, amely egy szobából, konyhából, kamrából és istállóból állt.

8 Ezek a házak még biztosan a XVIII. században épültek. Utóbbi 1. ábra. A Mindszentkálla, Tanács-köz 5. sz. füstöskonyhás ház alaprajza iratból az is kiderül, hogy a ház Szigethy Péterre is, két testvére kifizetése után, atyai örökségként szállt. Kováts Sámuel árvájára 1812-ben egy szobából, konyhából, kamrából és istállóból álló ház maradt.

9 Tóth Ádám 1812-ben árvájára a „N. Tóth successorok ősi fundusán" egy szobából, konyhából és egy kis istállóból álló házat hagyott.

10 Utóbbi két esetben a házat az árvák szülői együtt építették a XVIII. század végén vagy a XIX. század legelején. Szálai György árvája 1816-ban egy szobából, konyhából és istállóból álló házat örökölt, amely „jó karban van helyheztetve", de bérelt funduson épült, amelyért a Tóthi és Szántó famíliáknak esztendőnként 9 forint cenzust kell fizetni.

11 Somodi Sámuelre és Sándorra 1851-ben atyai örökségként egy szobából, konyhából, kamrából és fészerből álló ház maradt, amelyhez istálló és pajta tartozott, udvarán hidas és sertésól állt.

12 Kővágóörsön 1828-ban az alsó mészárszék lakóépületének első szobája, kéményes konyhája és hátulsó szobája volt.

13 A kővágóörsi és a balatonrendesi elöljáróság 1827-ben felbecsülte Rendesen, nemes és nemzetes Jánosa Eörzsébeth asszonynak fundusán, nemes Mohos Pál árendás épületeit. A balatonrendesi árendásház cserépkályhás első szobából, tüzhelyes és kemencés füstöskonyhából állt. A szoba kettő, első- és tornác felől való ablakkal, a füstöskonyha ablak nélkül épült. Pilléres tornác futott a szoba és a füstöskonyha előtt. Hosszú, négy darabból álló koszorúfája azt sejteti, hogy a tornác a kamra előtt is folytatódott. Innen nyílhatott a ház alatti pince grádicsos torka, amelyet kétfelé nyíló deszkaajtó fedett. A füstöskonyha után a kamra, az istálló és a pajta következett. Különálló, 15 pár födélfával fedett, nagy épület volt a birkaól. Az udvarban még négy ól, a kertben méhház állt.

14 Jankó János A Balaton-melléki lakosság néprajza című könyvének előszavában még ezt írta: ,,A különböző alakok (p.o. az építkezés terén), melyeket a Balaton mellékén észleltem, különböző fejlődési sorozatoknak egyes tagjai s így nem ethnikus értékűek, hanem chronologiai eredetűek."

15 E megállapításával ellenkezően könyvének a lakóház típusáról szóló fejezetében már ezt olvashatjuk: „A Balaton-mellék falvaiban a lakóházak alaprajzuk szerint két teljesen különböző typushoz tartoznak, az egyiket - teljes joggal magyar, a másikat német typusnak nevezzük."

16 Jankó János világosan látta, hogy a magyar típusú ház a