Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Természetvédelem - Papp Jenő: A Bakony-hegysége gyilkosfürkész-faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae), III. Blacinae, Doryetinae, Rogadinae

152 TERMÉSZETVÉDELEM Aleiodes (Aleiodes) crassipes (Thomson, 1891) - KH: 1 d: Keszt­hely, 1979. VII. 6. Elterjedése — Hosszú ideig csak Svéd- és Finnországból ismertük, leg­újabban sikerült kimutatni Magyar­országról (5 lelőhelyről) és Erdély­ből (Radnai-havasok) (Papp 1985). Aleiodes (Neorhogas) dimidiatus (Spinola, 1808) - BF: 1 9: Balaton­akaii, Ságpuszta, 1960. VIII. 30. 1 d: Balatoncsicsó, erdészház környéke, 1969. Vn. 9-10. 1 d: Balatonfőka­jár, Somlóhegy, Sambucus ebulus-ról hálózva, 1962. IV. 26. 1 9 + 1 d: Cso­pak, 1969. VI. 10, leg. Tiszáné. 1 9: Monostorapáti, 1962. VII. 19. 1 d: Monoszló, Tarora-hegy, 1969. VII. 9. 2 9 + 3 d: Tihany, 1958. VI. 6.(1 9 + 3 d) leg. Sólymosné, 1971. VII. 6. (1 9) leg. Móczár L. 3 d: Tihany, Akasztódomb, 1958. VI. 2. (2 d) leg. Bajári et Sólymosné, 1958. VI. 7. (1 d) leg. Szőcs. 1 d: Tihany, Csúcs­hegy, 1958. VI. 6, leg. Bajári. - KH: 3 6: Keszthely, 1979. VIII. 15.(1 d), 1980. VII. 18. (1 d) leg. Vásárhelyi, 1981. VIII. 9. (1 d) leg. Forró L. 1 6: Várvölgy, 1979. VIII. 23, leg. Csiby Mária. - DB: 1 9: Padragkút, Nyiri-tó, Querceto-Potentilletum al­bae-ban fűhálózva, 1963. V. 15. ­ÉB: 1 9: Bakonybél, Királykapu, 1973. VI. 19, leg, Kasper et Tóth S. 1 d: Bakonybél, Somhegy, 1958. IX. 5. 4 d: Bakonyszentlászló, Hó­dosér, 1957. VIII. 27. (3 d), 1958. V. 8. (1 d). 2 9: Fenyőfő, ősfeny­ves, 1973. VIII. 27, leg. Tóth S. ­KB: 2 d: Bodajk, 1963. VI. 13-14. 1 d: Csesznek, 1973. VII. 17, leg. Kasper. 1 d: Csesznek, Zörög-hegy, 1961. VU. 22. 2 d: Gyulafirátót, 1973. VI. 20. 1 ó*: Olaszfalu, To­bán-hegy, 1968. IV. 25. 1 d: Tés, Hegyesberek, 1969. VII. 17. 1 9: Várpalota, Pétfürdő, Chaerophyllum bulbosum-ról hálózva, 1968. VI. 26. 1 d: Várpalota, Várvölgy, Querceto­Carpinetum-ban fűhálózva, 1968. VI. 27. — Április—szeptember, június­augusztus folyamán gyűjtötték gyak­ran. Aleiodes (Neorhogas) ductor (Thunberg, 1822) - DB: 1 d: He­gyesd, 1965. VIII. 12, leg. Sáringer. - KB: 1 d: Bakonyszentlászló, 1951. VIII. 1, leg. Dely. 1 d: Fehérvárcsur­gó, 1923. VII. 22, leg. Biró. Aleiodes (Neorhogas) eurinus (Te­lenga, 1941) - KB: 1 d: Bakony­szentlászló, Ördögrét, 1973. VII. 15, leg. Kasper. Elterjedése - A Szovjetunióban és Mongóliában elég gyakori, Európá­ban eddig csak Spanyolországból és Romániából jelentették, Magyaror­szágról pedig a közelmúltban mutat­ták ki (4 lelőhelyről, a bakonyi lelő­hely sorrendben az 5.) (Papp 1985). Ritka faj. Aleiodes (Neorhogas) gasterator (Jurine, 1807) - ÉB: 1 Ó: Bakony­szentlászló, Hódosér, Querceto-Car­pinetum-ban fűhálózva, 1958. V. 8. Elterjedése — Dél-Franciaország­ból, Görögországból és Magyaror­szágról jelentették egy-egy előfor­dulását (hazánkban összesen két le­lőhelyéről tudunk). Aleiodes (Aleiodes) gastritor (Thunberg, 1822) - BF: 2 9 + 1 d: Balatoncsicsó, erdészház környéke, 1969. VII. 9-10. 2 9: Csopak, fény­csapda, 1959. IX. 2. (1 9), 1959. X. 3. (1 9). 1 9:Gyenesdiás, 1910. XI. 8, leg. (?) Gyoerffy. 1 9: Monoszló, Tarora-hegy, 1969. VII. 9. 4 9 + 2 d: Tihany, 1973. IX. 26 (1 9) leg. Horstmann, 1977. VI. 23. (2 9 + 1 d) és 1977. VII. 20. (19+1 d) leg. Ádám. 1 9: Tihany, Kiserdőtető, 1974. IV. 20. - KH: 1 9: Vállus, Csetény, 1969. V. 23. 3 9: Vállus, Szentmiklósi-völgy, 1969. V. 22. ­DB: 1 9: Lesenceistvánd, Uzsapusz­ta, 1968. VIII. 27, leg. Mihályi. ­ÉB: 3 9: Bakonybél, Somhegypusz­ta, fénycsapda, 1967. VII. 1-5. (1 9), 1967. VIII. 27-29. (1 9), 1967. IX. 6. (1 9), leg. Rézbányai. 2 9 + 1 d: Fenyőfő, fénycsapda, 1967. V. 23-31. (1 9), 1967. VII. 1-10. (1 d), 1967. VII. 20-30. (1 9), leg. Réz­bányai. 1 9: Fenyőfő, Kisszépalma, 1965. V. 25-31. 2 9: Porva, Páli­hálás 1968. VII. 16-17. - KB: 1 9: Tés, Öreg Futóné, 1969. VII. 18. 1 9: Várpalota, Pétfürdő, Chaerophyllum bulbosum-ról hálózva, 1968. VI. 26. 1 9: Várpalota, Várvölgy, Querceto­Carpinetum-ban fűhálózva, 1968. VI. 27. - Április-november, májusban ésjúliusban gyűjtötték gyakran. Aleiodes (Neorhogas) grandis Gi­raud, 1857 - BF: 1 d: Tihany, keleti part, 1957. V. 6-11, leg. Mihályi et Zsirkó. - ÉB: 1 d: Bakonybél, For­rasztókő, Pastinaca sativa-ról hálóz­va, 1959. VIII. 11. 1 d: Bakonybél, Gerence, Arrhenatherium elatioris­ról hálózva, 1959. V. 19. - Május és augnsztus. Aleiodes (Neorhogas) heterostig­ma (Stelfox, 1953) - ÉB: 1 d: Gyu­lafirátót, Kispapod, 1967. VIII. 17. Elterjedése — Külső megjelenésé­ben nagyon közel áll az A. eurinus­hoz, a két faj csak néhány bélyeg alapján különíthető el. Leírása óta csak Írországból ismertük, előbb megnevezett lelőhelye az egyetlen ha­zai előfordulása és egyben a 2. euró­pai ország ahonnan egyáltalán előke­rült (Papp 1985). Várhatóan még szá­mos európai országból ki fogják mu­tatni. Aleiodes (Neorhogas) medianus (Thomson, 1891) - ÉB: 1 d: Ba­konybél, Gerence, 1958. VI. 18. 1 9: Fenyőfő, fénycsapda, 1967. VII. 1-10, leg. Rézbányai. - KB: 1 9: Bodajk, Gaja-szurdok, 1962. VIII. 7. — Május július—augusztus. Aleiodes (Aleiodes) moldavicus (Tobias, 1986) - ÉB: 1 9: Gyulafi­rátót, Kispapod, 1967. VIII. 17. Elterjedése - Legújabban írták le Moldáviából (Szovjetunió) kizárólag hím példányok alapján. Az előke­rült egyetlen nőstény példány egye­zik a leírással (Tobias 1986) (elte­kintve az ivari különbségektől) az­zal az eltéréssel, hogy a fekete szín kiterjedtebb és a 2. hátlemez pirosas sárga színe csak annak tövi harma­dán hajlik gyengén sárgába. Külön­ben nagyon hasonlít az A. signatus (Nees)-hez. Magyarország faunájára nézve új faj. Aleiodes (Aleiodes) nigricornis Wesmael, 1838 - BF: 1 9: Balaton­füred, 1979. V. 22, leg. Tóth S. 1 9: Felsőörs, 1973. V. 6. 2 9 + 1 d: Ti­hany, 1973. IX. 26. (2 9) leg. Horst­mann, 1977. VIL 20. (1 d) leg. Ádám. — DB: 1 d: Lesenceistvánd, 1974. rV. 10, leg.Tóth S. 1 9: Sü­meg, Sarvaly, 1968. VI. 4-8. - ÉB: 18 9 + 4 d: Bakonybél, Somhegy­puszta, fénycsapda, 1967. VI. 10— 20. (39+1 d), 1967. VI. 21-24. (19 + 1 d), 1967. VI. 30. (1 9), 1967. VII. 1-5. (5 9), 1967. VII. 6-9. (1 d), 1967. VII. 20-30. (2 9 + 1 d), 1967. VIII. 1-5 (1 9), 1967. VIII. 6-10. (1 9), 1967. VIII. 26­29. (2 9), 1967. X. 1-10. (2 9), leg. Rézbányai. 1 9: Bakonybél, Kék­hegy, 1982. X. 24, leg. Podlussány A. 1 9: Bakonybél, Somberek, Fes­tucetum pratense fűhálózva, 1959. VIII. 11. 1 9 + 3 d: Fenyőfő, fény­csapda, 1967. V. 23-31. (1 d), 1967. VII. 10-19. (19+1 d), 1967. DC. 21-30. (1 d), leg. Réz­bányai. 1 9 + 2 d: Gyulafirátót, Kis­papod, 1967. VIII. 17. - KB: 1 d: Bakonynána, Rómaifürdő, 1975. VII. 14, leg. Ballá. - Április-októ­ber, Június—július folyamán gyakori. Aleiodes (Aleiodes) paliidator (Thunberg, 1822) - KH: 1 9: Keszt­hely, 1977. VII. 27, leg. Ádám. ­ÉB: 1 d: Bakonybél, Somhegypusz­ta, fénycsapda, 1967. VII. 20-30, leg. Rézbányai. 1 9 + 1 d: Fenyőfő, fénycsapda, 1967. V. 23-31. (1 9), 1967. VIII. 1-10. (1 d), leg. Réz­bányai. — KB: 1 d: Bodajk, leg. Szép­ligeti. — Május Július—augusztus. Aleiodes (Neorhogas) praetor (Reinhard, 1863) - EB: 2 9: Ba­konybél, Somhegypuszta, fénycsap­da, 1967. VIII. 6-10, leg. Rézbá­nyai. A palearktikum erdős-sztyepp övezetében általánosan elterjedt de nem gyakori faj. Hazánkban össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom