Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)

RÉGÉSZET 13 74. ábra. Réty: a félköríves apsziszu templom 1., a sekrestye falának az alapozása 2., az ikafalvi templom maradványai 3. A XIV. században a ház már a föld felszínén épült, kétosztatú, s a tűzhely felépítése is bonyolultabb. A fal alapozás árkába agyagot döngöltek. Ezt az eljárást az Alföldön templomok építésénél használták. A haz falait fából készítették, mint a boronaházakét. Erre mutatnak a falak mentén talált megszenesedett gerendák maradványai. A falalapozás árkaiban döngölt agyag a ház faszerkezetének elpusztulásakor égett szuvattá. A félig földbemélyített, valamint a földfelszínén épült ház tetőszerkezetének a megállapítására nincs sok adatunk. A földbemélyített kunyhónál valószínű a szeleméngerendás tetőzet a gödör falainak a szélére támaszkodott.

32 Cölöpnyomokat csak Csernátonban a két tűzhelyes kunyhónak egyik oldalánál találtunk. A csíkszentkirályi kunyhók sarkaiban voltak a tetőoszlopok. A XIII. és a XIV. században szintén nyeregtetőt készítettek. Ami a tűzhelyeket illeti, a kunyhó földfalába vájt kemencét, ami az alföldi kora középkori falvak jellegzetes tűzhelye

33 az eddigi kutatásainknak eredményei szerint ismeretes Székelykeresztúrról és Torjáról. Kőboltozatos tűzhelyek, melyek az úgynevezett „Dridu" kultúra telepein általánosak, itt ismeretlenek.

34 Általában a nyílt vagy megépített, kövekkel körülvett, agyagból készült boltozatos tűzhely a szokásos. Ezt az alföldi kora középkori házaknál is megtaláljuk.

3 5 Az eddigi kutatások eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a Székelyföldön a kora középkori települések időrendjének, valamint jellegének a megállapítása sok nehézségbe ütközik. Az eddig talált emlékanyag alapján elfogadható az, hogy a korai települések szétszórtak voltak. A települések lakóinak életkörülményei egyszerűek voltak, nem sokban különböztek a kora hűbérkor népességének életmódjától. Az állattartás, a pásztorkodás jelentős szerepet kapott. A lovas életmódra mutat a sarkantyúknak a gyakori előfordulása. A földművelés is intenzíven folyt. Ezt bizonyítják a kunyhókban előkerült malomkövek. Ami az edényművességet illeti, a helyi készítmények mellett megtaláljuk az import kerámiát is.

36 Ez a tény a Kárpátok külső lejtőjén levő területekkel való kereskedelmi és kulturális kapcsolatokra mutat. A rendelkezésünkre álló adatok nem elégségesek a kora középkori falvak településrendjének megrajzolására. Szükséges a teljes telepfeltárások elvégzése. Telepásatásaink eredményei azonban kiindulópontul szolgálhatnak to-