Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.
Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)
10 RÉGÉSZET 10. ábra. Leletek Kilyén: 1-7. lomaival. 22 E szerint a szentély is tartozhatott a román korba. Egyenes szentélyzáródású templom romjai kerültek elő a Kishaszon völgyében, s ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy a XII—XIII. században ezen a vidéken is a román kori templom típusa nem volt ismeretlen. 23 Szentivánlaborfalván az Apor-Sethal kúria kertjében, mely a falu közepén egy magaslaton fekszik, építkezési munkálatok alkalmával egy templom alapvonalai kerültek elő. A templomtípust nem lehetett megállapítani, mivel odaérkezésünkkor betonnal már leöntötték a kiásott romokat. A templomról feljegyzés nincs, Orbán Balázs, s a falu lakói sem tudtak róla. Valószínű, hogy a falu első, román kori templomának a maradványai kerültek elő. Árkos faluba betérő úttal szemben, a Kőröspatakra vezető út jobb oldalán levő dombos rész pincehely—Szentegyházdomb" néven ismeretes (17. 1. kép). Ezen a helyen az 1958-as évben végzett ásatás egy kőfallal körülkerített félköríves szentélyű egyhajós templom romjait hozta felszínre (17. 2—3. kép). Az északi részen levő sekrestye két helyiségből állott. A templom falait támpillérekkel erősítették meg. A templom méretei kívülről mérve: hossza 28 m. szélessége 9,5 m. Belülről mérve a hajó hossza 18 m, a félköríves szentélye 8,5 m (16. kép). Orbán Balázs szerint a templomot három falu: Árkos, Kőröspatak és Bedeháza hívei építették. Ez utóbbi elpusztult falu határát a XVII. században osztották szét Sepsiszentgyörgy és Árkos között. 24 A hosszhajós, félköríves szentélyzáródású, támpillérekkel megerősített templom későbbi, mint a kilyéni vagy a retyi román kori templomok. Időrendi besorolására az ásatás a templom alaprajzának a megállapításán kívül más adatot nem szolgáltatott. Ebben a megjelenési formájában a román kori hosszhajós templomok egyszerű, késői típusához áll közel, de nincs kizárva a gótikus építkezés lehetősége sem. Építésének a korát a XIV. század elejére lehet tenni, egy korábbi datálása a XIII. század végére nem valószínű. Erdély délkeleti részének kora középkori egyházi építkezéseiről Orbán Balázson kívül K. Sebestyén József 25 s Balogh Jolán írnak. Az általuk felsorolt műemlékeken kívül, az ásatások révén újabb adatok kerülnek felszínre, s ezek bizonyítják, hogy a nyugati műveltség kisugárzása ezt a vidéket is elég hamar eléri. A fennebb ismertetett telepfeltárások, a zabolai és a petőfalvi temetők előkerülése óta már azt a nyilvánvalóvá vált tényt támasztották alá, hogy a Székelyföldön a XI. és XII. század folyamán a korahűbér kortól elütő anyagi műveltség emlékei jelentkeznek. A korahűbér korban (VI—X. század) az itt lakó népesség faluközösségekben lakott. A lakóház alakja földbemélyített négyszögletű kunyhó volt. Ennek egyik sarkában mindig boltozatos kőtűzhely állott. Az Olt völgyében Kézdipolyánban (Kovászna megye) egy ilyen 14 kunyhóból álló VI—VII. századi, valamint erre a VIII—X. század közötti időben rátelepedett 16 kunyhót számláló falut tártunk fel. 26 A Nagyküküllő völgyében Fiátfalván a VII— VIII. századi falu népesebb volt, 11. ábra. Leletek Kilyén: 1. ján: 2., 5. 3-4., Tor-
