Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a doni fronton. (1942. április–1943. június) II. rész

104 HADTÖR TËNELEM hogy „ .. . a beérkező alakulatokat haladéktalanul, ütegenként vonja elő­re (ti. a hadtestparancsnokság — Szer­ző) a bevetési területre." Kovács Gyula vezérőrnagynak, a 2. magyar hadsereg vezérkari főnöké­nek január 11-én lebonyolított tele­fonbeszélgetése szerint a délután 17 órakor elsőnek beérkező német 272. légvédelmi tüzérosztály felét a 7. könnyű hadosztályhoz vezényelték, ugyanakkor a beérkező nyolc német légvédelmi tüzércsoportból (Flak­Gruppe) — melyek egyenként 2—2 db 88 mm-es légvédelmi ágyúval és 1—2 db 20 mm-es gépágyúval voltak felfegyverezve — ötöt ugyancsak a 7. könnyű hadosztály sávjába, a főellen­állási vonal és a „Jaryw-Riegel" köz­ti területen vezényeltek tüzelőállás­ba. 49 Január 11-én délelőtt 11 órától — a 7. könnyű hadosztály északi sáv­jában, a 429. német gránátosezred­nél, a német Denzinger-tüzércsoport­nak alárendelt — magyar 152. gép­vontatású nehéz mozsárüteg (pk.: Szűcs Ciprián fdgy.) egyetlen 11/16.M. 305 mm-es mozsárágyúja belövési feladatokat hajtott végre. Az ötödik lövésnél a löveg folyadékfék­je és dugattyúfeje eltört, s ezzel a mozsárágyú véglegesen használhatat­lanná vált. A nap folyamán a IV. hadtestközvetlen IV/2. légvédelmi gépágyús-üteg 1. félszakaszának egy 35.M. 40 mm-es gépágyúja a 429. német gránátosezred sávjába — Novo Uszpenka falu É-i kijáratához — ér­kezett, és ott harckocsielhárításra rendezkedett be. A ködös időjárás ellenére a 7/II. tüzérosztály 7/4. ütege reggel 08 óra 30 perctől a szovjet 107. lövészhad­osztály 522. lövészezredének a Gol­dejevkától K-re levő gyümölcsösök­ben összpontosított aknavetőállásaira mért tűzcsapásokat, a 7/5. üteg a goldejevkai templom körzetére, a 7/7. üteg pedig az urivi híd északi hídfőjére (a két templom körzetére) lőtt több össztüzet, ugyanis egy szov­jet lövészzászlóalj felvonulását figyel­ték meg Troickojéból Urivba, s a két urivi templom körül kilenc szovjet harckocsit is észleltek. Ezért dél­előtt 09 órától a 7/II. tüzérosztály 7. ütege 10, az 5. üteg 8 lövést adott le a Doniscse és Goldajevka közti szovjet mozgásra. Déli 12 órától a szovjet 340. lövészhadosztály tüzér­sége fokozta tevékenységét, s erős za­varótüzet lőtt a 4/1. zászlóalj főellen­állási vonalára: egy 37 mm-es ma­gyar páncéltörő ágyút telitalált ért. Emberveszteségei a zászlóaljnak nem voltak. Déli 12.45 órától a 7/1. tüzérosz­tály folytatta a „Berlin tűztervben" megjelölt célpontok ágyúzását a 3. és 6. ütegek bevetésével. Ugyanis min­denfelől erős motorzúgás és emberi kiáltozás hangjai hallatszottak, a leg­több motorzúgás és harckocsirobaj a 3-as erdő és a 185.6 hárp. irányából hallatszott. Megjegyzésre érdemes, hogy az egésznapi tüzérségi tűzben a 4. gyalogezred állományából két ma­gyar katona sebesült csak meg. A dél­utáni órákban a szovjet 2. légi had­sereg 291. csatarepülő-hadosztályá­nak kötelékei (a hadosztály összesen 96 db Iljusin II— 2-es csatarepülőgép­pel rendelkezett) — húsz gép beve­tésével — tizenegy csatarepülő táma­dást hajtottak végre a 4. gyalogezred védelmi állásai és védelmi mélysége ellen: a gépek géppuskázták és bom­bázták az állásokat, elsősorban az el­ső védelmi vonalakat. Az anyagi ká­rok mellett csak egy katona sebesült meg. A támadássorozat alkalmával a szovjet 296. vadászrepülő-hadosztály kötelékei is támadtak. Az egyik tá­madó hullámban 4—5 db (USA gyárt­mányú) „Curtis X. P. 40" típusú va­dászrepülőgép hajtott végre alacsony­támadást a 160.2 hárp-tól 1 km-re DNy-ra levő magyar tüzérségi állások ellen. Az itt tüzelőállásban levő 7. gépvontatású légvédelmi gépágyús üteg (pk.: Fiáth Pál fdgy.) I. félsza­kasza az egyik ,,Curtist" lelőtte, s a gép égve zuhant le Doniscse körzeté­ben. (Az ütegnek ez az egy lelövése volt a doni harcok során!) A szovjet kötelékek távozása után német re­pülőgépek jelentek meg a 7. k. had­osztály védelmének légterében s bombatámadást hajtottak végre a 3-as erdő, Goldajevka és Uriv ellen. Az egyre fokozódó és élénkülő szovjet harctevékenység miatt a 4. gyalogezred parancsnoka távbeszélőn utasítást kért Szabó vezérőrnagy had­osztályparancsnoktól, hogy az éjsza­kai órákra rendeljen el riadókészült­séget csapatainál. A hadosztálypa­rancsnok vezérkari főnökének vála­sza az volt, hogy csupán az őrszeme­ket kettőzzék meg! Ettől függetle­nül, a 7/1. tüzérosztály parancsno­ka, Lugossy László százados — aki egyértelműen a támadás közvetlen előkészületeinek minősítette a szov­jet csapatoknál a nap folyamán ész­lelt mozgást - teljes riadókészült­séget rendelt el a tüzérosztály tüze­lőállásaiban. Délután 16 órakor a 4. gyalogezred sávjában működő német tüzérségi bemérő állás jelentette az ezred és a hadosztályparancsnokok­nak, hogy tegnap és ma tizenhá­rom új — eddig ismeretlen — szovjet üteget mértek be. Ezek a 4/III. zász­lóalj egész vonalára, a 4/1. zászlóalj állásainak cserjés részére, a 160.2 hárp körzetére és a 7. tábori tüzér­ezred ütegállásaira lőtték be ma­gukat. Délelőtt 10 órától a beérkezett 4. gyalogezred három menetszázadát — árkászok vezetésével és irányításá­val — a második védelmi vonal erő­dítési munkálataira vezényelték. Mi­vel a déli óráktól gépkocsiszállítás­sal több német Todt-alakulat érke­zett Bolgyirevkára, a 4. gyalogezred parancsnoka az esti órákban újra sür­gette a hadosztályparancsnokságon a három menetszázad mielőbbi felfegy­verzését. Itt ígéretet kapott arra, hogy másnap, január 12-én a déli órákra a fegyverszállítmány megérke­zik, s a felszerelést el lehet kezdeni. A nap folyamán a IV. magyar hadtest parancsnoksága — saját tartalékából — a 7. könnyű hadosztály tartaléká­ba rendelte egy ellenséges támadás esetére — a 7. „Villám"-századot (pk.: Koppány Béla őrnagy), amely Bolgyirevkától É-ra foglal állást az urivi-reteszállásban. Egyidejűleg to­vább folyt a hadtápvonat-alakulatok­nál feleslegessé vált emberek felfegy­verzése: egy 169 fős harccsoport ala­kult meg a hadtáp vonat parancsno­kának, Szokolay főhadnagynak pa­rancsnoksága alatt. A nap folyamán bejelentés érkezett a 2. magyar had­sereg törzsétől a 7.k. hadosztály­hoz, hogy a hadsereghez két hét múl­va beérkező 200 db legkorszerűbb 1940.M. 75 mm-es német páncéltö­rő ágyúból a hadosztály 20 db-ot kap. Ezért a hadosztályparancsnok azonnal elrendelte a páncéltörő löve­gek kezelőlegénységének előzetes ki­képzését. Elsősorban a gépkocsikkal nem rendelkező gépkocsivezetőket küldték a tanfolyamra. (A páncéltö­rő ágyúk soha nem érkeztek meg!) Az esti órákban komoly reménye­ket ébresztett a hadosztályparancs­nokban, hogy a IV. hadtesttől ér­deklődtek, hogy a 7.k. hadosztály körzetében hány darab harckocsit tudnak elhelyezni? Szabó vezérőr­nagy azonnal válaszolt: negyven harc­kocsi számára van garázs Szol­datszkojén és Peskovatkán. Remény­keltő volt az is, hogy az esti órákban a 7.k. hadosztálynak rendelték alá a német 272. légvédelmi tüzérosztályt 4 db 88 mm-es ágyúval és 8 db 20 mm-es gépágyúval. A német lövege­ket a „Jaryw-Riegel", az urivi-retes/,­állás átvezető útjainak lezárására, harckocsielhárításra állították be. Az esti órákban a 4. gyalogezred zászló­aljparancsnokai jelentették: a szem­ben levő szovjet állások zsúfolva van­nak katonákkal! Csoknyai ezredes azonnal elrendelte, hogy a zászló­aljak indítsanak erőszakos harcfel­derítést és ejtsenek foglyokat adat­szerzési célból. Egyúttal a 7. tábori tüzérezred mindkét osztálya — hat ütegével - éjszaka 23 órától a né­met ütegekkel együttműködésben, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom