Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a doni fronton. (1942. április–1943. június) II. rész

102 HADTÖRTENELEM hogy a szovjet katonák szánokon elesett társaikat szállítják el Urivból. A délutáni tüzérségi párharc alatt, a szovjet tüzérség röplapokat lőtt át a 4. gyalogezred állásaiba, melyekben a Kárpátok védelmére és az engedelmesség megtagadására szólították fel az első vonalban harcoló magyar katonákat, mivel ellenkező esetben „ . . . a teljes megsemmisülés vár rájuk!" A délután folyamán a 7/7. ütegnél két szovjet katona szökött át. Elmondták, hogy a 199. önállózászlóaljból valók, mely az Urivtól D-re levő erdőben gyülekezik, s közelükben van a 199. hadsereg-közvetlen géppisztolyos-zászlóalj is. Közölték azt is, hogy a Troickoje K-re levő erdőben két löveg van, s a napokban a magyar tüzérség szétlőtte a sütőoszlopukat, s ezért naponta csak egy karéj kenyeret kapnak a katonák. Azt is elmondták, hogy a szovjet csapatok támadásra készen állnak. A fenyegető hírek hallatára a 35/1. zászlóalj parancsot kapott arra, hogy éjszaka hajtsanak végre erőszakos harcfelderítést. A harcfelderítő járőr (Bondor Vilmos fdgy. parancsnoksága alatt) éjszaka 23.30 órától (január 9-én 00.10 óráig) elérte a szovjet peremvonalat: három fedezéket felrobbantottak, majd közelharcra került sor, s a járőr két saját halottal és két sebesülttel tért vissza. A vállalkozást a 7/II. tüzérosztály támogatta mindhárom ütegének tűzcsapásaival. A nap folyamán beérkezett Gorki faluba a 35. gyalogezred 1. és 2. menetszázada (századonként 5 tiszttel, valamint 30-30 puskával. Január 8án befejeződött a páncélromboló tanfolyam is: ezzel a szervezetszerű páncélromboló-rajok mellett további 81 páncélromboló-raj állt a csapatok rendelkezésére ellenséges harckocsitámadás esetére. A fokozódó erődítési munkákra a 35. gyalogezredhez érkezett a 103/1. és 150/3. zsidó munkásszázad, a 4. gyalogezredhez vonult a 452. különleges-, a 109/13. és 108/30. zsidó munkásszázad, valamint a IV. hadtestközvetlen utászzászlóalj több egysége. A 4/1. zászlóalj sávjába érkezett a IV/1. utászszázad (pk.: Szász Ottó szdos.) 1. szakasza 36 emberrel (pk.: Végvári Lajos zlós.), hogy ott bombabiztos segélyhelyet építsenek, illetve kijavítsák a drótakadályokat, és beélesítsenek 30 db német faaknát. A nap végére a 7. k. hadosztály parancsnoka megállapította: „Benyomás: az összes jelek a támadást Urivnál valószínűvé teszik!" Ez volt a felsőbb német vezetés véleménye is: január 8-án este a „B" hadseregcsoport utasította Cramer vezérőrnagyot, hogy egy urivi szovjet támadás esetén ott vesse be a német 186. gyaloghadosztály 2/3-ad részét és az 559. páncélvadász-osztályt.

4 5 Január 9-én a hőmérséklet erősen süllyedt: —15 С fokot mértek, helyenként havazott. A szembenálló szovjet csapatok mozgása tovább folytatódott. A 4/1. zászlóaljjal szemben 04-10 óra között meg-megismétlődő harckocsi zúgás hallatszott. Egyidejűig a 4/III. zászlóalj is jelentette, hogy Urivban erős szovjet csapatfelvonulás van folyamatban. Délelőtt német kötelékek bombázták az Uriv felé vezető utakat, a Troickoje DNy-i erdőt, Uriv ÉK-i részét és az onnan É-ra húzódó horhost. A repülőgépek távozása után folytatódott a szovjet harcfelderítők tevékenysége: 10.15 órától újra röpcédulákat lőttek át a 4/III. zászlóalj állásaiba, majd újabb két gyújtópalackot dobtak át az árkokba. Délelőtt 10 óra 45 perctől a 7/1. tüzérosztály 7. ütege 13 lövést adott le az Urivban felderített célpontokra, majd 11 órától a 7. tábori tüzérezred mindkét osztálya és a német 861/2. nehéz mozsárüteg összpontosított tűzcsapásokkal lőtte az urivi híd D-i hídfőjének körzetét. Délután fokozódott a kölcsönös tüzérségi párbaj: 14.08 órától a 4/1. zászlóalj jobb szárnyának állásaira beásott szovjet harckocsik ágyútüze zúdult. Saját tüzérség viszonozta a tüzet, s egy harckocsit valószínűleg találat ért. Délután 15 órakor a 4/III. zászlóalj árkaiba újra három gyújtópalackot dobtak át. (Egyik nem robbant fel, ezt a hadtesttörzshöz vitték tanulmányozás céljából). A szovjet tüzérségi tűz sok esetben megállapíthatóan belövés jellegű volt: három 122 mm-es üteg a 160.2 hárpra lőtte be magát. A figyelő-üteg bemérte tüzelőállásaikat: M iginevoBodajevka Ny 2 km és az urivi híd innenső partján. Az utóbbinál és attól ÉK-re aknavetőket és beásott harckocsikat is észleltek. Az É-i szomszéd egri 20. könnyű hadosztály 5. ábra. Magyar csapatok felvonulása a doni-fronton. (1943 január). Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből. parancsnoksága közölte, hogy újonnan beérkezett - 20 vagy 21 cm-es - szovjet nehéztüzérség beérkezését észleltek, s megfigyeltek kb. 120 szovjet harckocsit, egy kb. 1200 főnyi sícsapatot, valamint egy teljes szovjet hadosztályt a Don-könyökben levő erdő (ticsihai erdő) térségében. A szovjet adatok is megerősítik, hogy január 9-10-én Szeljavnojéba beérkezett a szovjet 150. harckocsidandár 43 harckocsival, s a Zadonszkij-tanyára a 86. harckocsidandár 42 harckocsival. A nap folyamán Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok szemlét tartott a 4. gyalogezred törzsénél Bolgyirevkán, majd megszemlélte Gyevicánál a 35. gyalogezred állásait. A 7. k. hadosztály parancsnoka közölte a hadseregparancsnokkal, hogy a 35/1. zászlóalj éjszakai vállalkozásának megállapítása szerint Doniscsétől ÉNy-ra nagyerejű ellenséges csapatok gyülekeznek, készültségi fokuk magas. Ezért nem ért egyet a IV. hadtestparancsnokság 124/IV. hadt. 1. a. 43. I. 9. sz. megállapításával, mely szerint: „A velünk szembenálló ellenség ereje kisebb a miénknél!" Véleménye szerint ennek az ellenkezője az igaz, s az ellenséghez folyamatosan erősítések érkeznek. Ezért javasolta, hogy a hadosztályon belül alakítsanak ki egy páncélromboló tartalékot. A 4. gyalogezredhez beérkezett három menetszázad gyors kiképzéséhez pedig a IV. hadtest tartalékát képező 7. „Villám" század adjon tiszteket. (Pk.: Koppány Béla őrnagy, alparancsnokok: Walter Nándor ht. fdgy., Fazekas Sándor t. hdgy., Orbán László t.zlós.) Aggodalmát fejezte ki azért is, mivel a 4. gyalogezred há-