Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)

HADIKRÓNIKA 69 pénzre átszámítva 1581-ben 4362 forintra rúgott. 1584-1588 között a vár kapitánya Thengeldi Bornemissza János, híres törökverő vitéz volt. A központi pénzbeli juttatások elmaradása miatt tovább folytatta a már 1581-ben megkezdett erőteljes gazdálkodást, ami a bevételek további emelkedését hozta.

147 A vár építésére 1588 után sajnos már alig futotta, s így történhetett meg, hogy Palota könnyű zsákmányként került 1593-ban Szinán pasa támadó hadainak a birtokába. Tata Tata huszárvára mind a Buda, mind a Bécs felé tartó felvonuló seregek útjába esett. Feladata, Komárom és Győr előváraként a Budáról Bécsbe vezető ősi kereskedelmi-hadi út védelme és a komáromi rév biztosítása volt.

148 Földrajzi helyzeténél fogva fontos láncszemét alkotta a dunántúli végvárrendszernek, de fekvése miatt számottevő, erősséggé előlépni nem tudott. így inkább fedező, biztosító szerepet töltött be. Vagyis a kisebb török csapatok visszaverése, nagyobb seregek késleltetése volt a vár közvetlen funk• '• 149 cioja. 1526-ot követően Bakonyay Mátyás várkapitány palánk, föld és sövényfallal erősítette meg a várost, mely a török 1543-as nagy előnyomulásának már nem is tudott ellenállni. A törökök a várral együtt a várost is felgyújtották és kirabolták.

150 A várat 1543 után nagyjából rendbehozták ugyan, de nagyobb és komolyabb építkezésekre nem került sor, csupán a vár ÉNy-i oldalán építettek 1552-1557 között egy fonottsövényű rondellát.

15 * A vár 1557-es török kézre kerülésekor bizonyosodott be igazán, milyen nagy szerepe is volt Tatának mint huszárvárnak, s hogy nélküle mennyire foghíjas a védelmi rendszer. Csak kilenc éves török megszállás után 1566-ban sikerült visszafoglalnia a várat Thury Györgynek és Salm Miklós győri főkapitánynak. Még ekkor sebtében helyreállították, s egy évvel később már Bartholomeus de Ponte építész végzett itt kisebb munkákat. A palánkok kijavításán kívül megkezdte a rondella átépítését is.

15 2 1568 augusztusában Tatára is várvizsgáló bizottság érkezett. A bizottság tagjai Salm Miklós gróf, Puchaim Henrik, Teuffel Kristóf, Franz Pappendorf, Thomas von Eiseier és Suess Orbán voltak. Suess jelentése a következőképpen hangzott: „úgy találtuk, hogy a vár még nagy költséggel sem építhető fel erősséggé, mert a helye nem olyan természetű, a helységhez közel, vagy 60-70 ölnyire az ároktól egy 150 ölnyi magas hegy emelkedőt, melyen az ellenség tábort üthet, ami a várat veszélyeztetné, a vár a helyszín alkalmatlanságánál fogva nem is nagyobbítható kellően. Mivel azonban tudvalevőleg az ellenség, amikor a várat bírta, innen gyakran rabolt és nagy kárt okozott, naponkénti Komárom és Győr felé és a környékre való portyázásával, elfogta a szőlőben dolgozó jobbágyokat, ami most nem lehetséges, mert a mondott vár felséged birtokában van és Győr városának, Komárom várának jó elővédjéül szolgál, a várat alázatos véleményünk szerint nem kell ily rossz állapotban hagyni, de meg kell erősíteni és ki kell javítani, hogy a helyőrségbeliek tarthassák magukat benne az*ellenség ellen."

15 3 Az építkezések első szakasza 15681570 között folyt. Ekkor készült el a kapubejárat fahíddal és felvonóhíddal. A rondellát tovább erősítették és új ágyúállással látták el, így tűz alatt tudták tartani a hidat és a kaput ostromlókat. Lebontásra került a déli földbástya és a vár legveszélyeztetettebb pontjára, amelyet a közeli magaslatról ágyúzni lehetett, olasz rendszerű kőbástyát építettek, melyet Ferrando Zamaria de Specie Casaról, a vár kapitányáról neveztek el. Elkészült a Ferrando-bástya és a rondella közötti falszakasz kővel való kiépítése, valamint a vár külső földtöltéseinek a kijavítása is.

154 Turco 1570-es keltezésű alaprajzán ezeket az építkezéseket örökítette meg. Az építkezések üteme a pénz és munkáshiány következtében 1570-1575 között lelassult. 1572ben készítette el Suess Orbán a vár teljes átépítésének a tervét. Az ő irányítása alatt dolgoztak Tatán 1573-tól Paolo de Roma, 1581től Donato Grazioli építészek, s közben járt itt Bernardo Magno várépítési főfelügyelő is.

15 5 1575-1586 között Rosenberg Kristóf György látta el a tatai kapitányi tisztséget. A munkálatok zöme ekkor indulhatott meg, hiszen Suess is megjegyezte, hogy az elvégzett munka „leginkább Római Királyi Felséged Rosenberg tatai kapitány idejében végeztetett".

15 б Ekkor kezdték el építem a vár délkeleti oldalán lévő új bástyát, a Rosenberg-bástyát. Hogy az építkezésekhez kellő munkaerő álljon az építők rendelkezésére, a várkapitány még a hódoltsági területek jobbágyait is vármunkára kényszerítette.

157 A kapitány 1575-ben Óbuda, Békásmegyer, Szentendre, Budaőrs, Sóskút, Etyek, Érd lakóit azért bírságolta meg, mert azok vonakodtak fát szállítani és meszet égetni Tata építéséhez.

158 Többször panaszkodott is Musztafa budai pasa emiatt Miksának.

159 1577. ápr. 14-én pl. így írt: „De az tatai kapitány az minemű új bástya csinálást formált mostan, kit ennek előtte való levelemből bővebben megjelentettünk, mivel annyira sanyargattatja az hatalmas császár jobbágyait, hogy immár teljességgel és pusztulófélben vannak, te nagyságod is viseljen gondot efféle méltatlan dologra, mert bizony semmi jó nem következik belőle kit immár sokszor megjelentettünk kinek mi okai nem legyünk."

160 1577-78-ban terjesen elkészült a Rosenberg-bástya. A vár tornyait is visszabontották, nehogy célpontja lehessen az ellenségnek. A Ferrandobástyát a várható ágyúzás ellen rőzsefonadékkal fedték, beboltozták, s a falakat több helyen kijavították.

161 Suess Orbán újabb, 1577. évi jelentésében felsorolta a még hátralévő munkákat. A Kecske-bástya felépítését és a rondella átalakítását olasz bástyává, mintegy 15 ezer rajnai forintra becsülte.

162 1578-1586 között épült fel Tata egyetlen új-olasz típusú bástyája, a Kecske-bástya. Eredetileg hasonlóan készült volna, mint a Rosenbergbástya, de időközben figyelembe vették az itáliai hadmérnökök újabb eredményeit. Az országgyűlés 1580ban a Kecske-bástya építéséhez minden 25 porta után egy szekeret rendelt ki 12 napi ingyenmunkára. 1584-ben a tataiak is közmunkával járultak hozzá az építkezésekhez. A bástya felépítéséhez a legnagyobb segítséget 1586-ban kapták, amikor 53 község szolgálati adóját Tata várának az építésére rendelték.

163 Még ebben az évben el is készült a Kecske-bástya két kazamatával és a kaput védeni tudó ágyúteremmel. Suess is ekkor távozott Tatáról, mivel a Haditanács úgy döntött, hogy a rondellát pénz hiányában nem építik át. Paolo dé Roma ugyan még 1592-ig Tatán maradt, de a térképek tanúsága szerint a váron további komolyabb változtatást már nem eszközöltek.

164 Kisebb munkálatok azonban tovább is folyhattak, mivel az 1587-ben a Rudolf által elzálogosított Pákozd, Sukoró, Gyúró és Sóskút falvak jobbágyait továbbra is kötelezték arra, hogy a tatai és a palotai várak építésén dolgozzanak.

165