Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.
Hadikrónika - Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)
68 HADIKRÓNIKA 4. ábra Palota várának ostroma 1593ban. (J. Siebmacher metszete.) 1572-ben készítette el Giulio Turco hadmérnök a vár részletes alaprajzát. A várat négyzet alakú, erős külső falakkal épült, négy sarkán belül négy egyforma erős magas toronnyal védett várként ábrázolta, melyet rondellás védőöwel vettek körül. A bejáratot egy hosszú kapuszoros, előtte derékszögben megtört helyzetben lévő kaputorony, s egy nagy méretű rondella védte. A vár ÉNY-i és "K-i oldalán a kapuvédő rondellával egyidős nagyméretű rondellák láthatók. Az egész erődítményt egy mélyen leásott, sűrűn elhelyezett, hegyesvégű gerendákból álló palánk és a külső peremén erőteljes földsánccal megerősített széles vizesárok vette körül. 141 Turconak az 1566-os és 1568-as ostrom után készült helyszínrajza a vár több falát, tornyát romosnak, néhol ledőltnek mutatja. A vár állapotának részleges helyreállítása Pálffy Tamás várkapitány nevéhez fűződik, aki 1573 őszétől 1581 augusztusában bekövetkezett haláláig látta el a vár kapitányi, tisztét. Az erődítési munkákat Suess Orbán építészeti felügyelő vezetésével és személyes ellenőrzése mellett idegen mesterek végezték. 1572-1574 között itt tartózkodott Wolf Jobst győri építési irnok, 1574-ben pedig Giuseppe Civitál végzett Palotán erődítési munkálatokat. 142 A vár tatarozását jórészt. Pálffy saját költségén végeztette, s Palota építkezéseire 7111 forintot költött. 14 A palotai várhoz rendelte a király az elpusztult veszprémi dominikánus kolostorhoz tartozó birtokjövedelmeket is, illetve ezek egy részét. A kapitány saját erőforrásai 1574-től kezdhettek elapadni, mivel többször sürgette a kamarától a vár megerősítésére szánt összegek kifizetését. A kért pénz azonban nem érkezett meg Palotára. 1576-ban megegyezés jött létre Pálffy és a kamara között, melynek értelmében ha a kamara kifizeti Pálffynak még a lévai fizetéséből fennálló 2300 forintnyi tartozását, valamint a katonáinak a maga jövedelméből kifizetett 2579 forint léhenpénzt, akkor ebből az összegből a kapitány ezer forintot beépíttet a palotai várba. Pálffy azonban hiába kezdte meg az építkezéseket, a hátralékot nem kapta meg. 144 A várkapitány az erődítési munkálatokhoz természetesen a környék munkaerejét is igénybe vette. Az 1578-as urbárium szerint az inotaiak pl. ács és kőművesmunkát végeztek és homokot fuvaroztak. A csóriak 10 kocsi meszet szállítottak a várhoz. 145 1580-ban, egy súlyos tűzvész alkalmával a vár faépítményeinek jelentős része leégett. A kamara Palota újjáépítésére 500 forintod !) és kevés épületanyagot utalt ki. A többi kiadást Pálffynak a sajátjából kellett fedeznie. 146 Éppen ezért a következő évtől Pálffy nagyfokú gazdálkodást kezdett meg a váruradalomban. A várhoz tartozó birtokok — 46 falu — összjövedelme •_ nosainak, hogy azokat a vár erősítésére fordítsák. 1548-ban pedig megengedte Podmaniczky Rafaelnak, hogy az általuk elfoglalt veszprémi püspöki és káptalani birtokok jövedelmeinek a felét egy évre Palota erősítésére felhasználhatja. 1550-ben engedélyezték a birtokosnak azt is, hogy 200 tutajt a Vágón vámmentesen Esztergom alá szállítson, de az így megmaradó 80 forintot is Palotára kellett költeni. 13 7 1558-ban került Palotára Thury György. Legfontosabb teendői közé tartozott a vár bástyáinak a kijavíttatása, új vizesárkok ásatása, a régiek kitisztítása, új várárkok ásatása, a régiek kitisztíttatása, a vizesárok mélyítése, kellő muníció beszerzése. 138 Thury 1565-ben pontos jelentést küldött a vár katasztrofális állapotáról, a védművek állagának folyamatos romlásáról, s kérte, küldjenek megfelelő összeget a vár tatarozta tására. Pénz helyett azonban, valószínűleg időhúzási szándékkal csak a vár megvizsgálását rendelték el. 139 Thury György, ez a kiváló katona, hogy a várat és annak őrségét minden szükségessel ellássa, még a hódoltsági falvakban is beszedte az adót. Palota várának adóztak egészen Dunaszentgyörgyig, Gerjenig. Faddig a Tolna megyei falvak. 140