Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)

68 HADIKRÓNIKA 4. ábra Palota várának ostroma 1593­ban. (J. Siebmacher metszete.) 1572-ben készítette el Giulio Turco hadmérnök a vár részletes alaprajzát. A várat négyzet alakú, erős külső falakkal épült, négy sar­kán belül négy egyforma erős magas toronnyal védett várként ábrázolta, melyet rondellás védőöwel vettek körül. A bejáratot egy hosszú kapu­szoros, előtte derékszögben megtört helyzetben lévő kaputorony, s egy nagy méretű rondella védte. A vár ÉNY-i és "K-i oldalán a kapuvédő rondellával egyidős nagyméretű ron­dellák láthatók. Az egész erődít­ményt egy mélyen leásott, sűrűn elhelyezett, hegyesvégű gerendákból álló palánk és a külső peremén erő­teljes földsánccal megerősített széles vizesárok vette körül. 141 Turconak az 1566-os és 1568-as ostrom után készült helyszínrajza a vár több falát, tornyát romosnak, néhol le­dőltnek mutatja. A vár állapotának részleges helyreállítása Pálffy Tamás várkapitány nevéhez fűződik, aki 1573 őszétől 1581 augusztusában be­következett haláláig látta el a vár kapitányi, tisztét. Az erődítési mun­kákat Suess Orbán építészeti felü­gyelő vezetésével és személyes elle­nőrzése mellett idegen mesterek vé­gezték. 1572-1574 között itt tar­tózkodott Wolf Jobst győri építési irnok, 1574-ben pedig Giuseppe Civitál végzett Palotán erődítési mun­kálatokat. 142 A vár tatarozását jó­részt. Pálffy saját költségén végez­tette, s Palota építkezéseire 7111 forintot költött. 14 A palotai várhoz rendelte a király az elpusztult veszp­rémi dominikánus kolostorhoz tar­tozó birtokjövedelmeket is, illetve ezek egy részét. A kapitány saját erőforrásai 1574-től kezdhettek el­apadni, mivel többször sürgette a ka­marától a vár megerősítésére szánt összegek kifizetését. A kért pénz azonban nem érkezett meg Palotára. 1576-ban megegyezés jött létre Pálf­fy és a kamara között, melynek értelmében ha a kamara kifizeti Pálffynak még a lévai fizetéséből fennálló 2300 forintnyi tartozását, valamint a katonáinak a maga jöve­delméből kifizetett 2579 forint lé­henpénzt, akkor ebből az összeg­ből a kapitány ezer forintot beé­píttet a palotai várba. Pálffy azon­ban hiába kezdte meg az építkezése­ket, a hátralékot nem kapta meg. 144 A várkapitány az erődítési mun­kálatokhoz természetesen a környék munkaerejét is igénybe vette. Az 1578-as urbárium szerint az inotai­ak pl. ács és kőművesmunkát végez­tek és homokot fuvaroztak. A csó­riak 10 kocsi meszet szállítottak a várhoz. 145 1580-ban, egy súlyos tűzvész alkalmával a vár faépítmé­nyeinek jelentős része leégett. A kamara Palota újjáépítésére 500 fo­rintod !) és kevés épületanyagot utalt ki. A többi kiadást Pálffynak a sa­játjából kellett fedeznie. 146 Éppen ezért a következő évtől Pálffy nagy­fokú gazdálkodást kezdett meg a váruradalomban. A várhoz tartozó birtokok — 46 falu — összjövedelme •_ nosainak, hogy azokat a vár erősí­tésére fordítsák. 1548-ban pedig meg­engedte Podmaniczky Rafaelnak, hogy az általuk elfoglalt veszprémi püspöki és káptalani birtokok jöve­delmeinek a felét egy évre Palota erősítésére felhasználhatja. 1550-ben engedélyezték a birtokosnak azt is, hogy 200 tutajt a Vágón vámmen­tesen Esztergom alá szállítson, de az így megmaradó 80 forintot is Palo­tára kellett költeni. 13 7 1558-ban került Palotára Thury György. Legfontosabb teendői közé tartozott a vár bástyáinak a kijavít­tatása, új vizesárkok ásatása, a ré­giek kitisztítása, új várárkok ása­tása, a régiek kitisztíttatása, a vi­zesárok mélyítése, kellő muníció be­szerzése. 138 Thury 1565-ben pontos jelentést küldött a vár katasztrofális állapotáról, a védművek állagának folyamatos romlásáról, s kérte, küld­jenek megfelelő összeget a vár tata­rozta tására. Pénz helyett azonban, valószínűleg időhúzási szándékkal csak a vár megvizsgálását rendelték el. 139 Thury György, ez a kiváló katona, hogy a várat és annak őr­ségét minden szükségessel ellássa, még a hódoltsági falvakban is be­szedte az adót. Palota várának adóztak egészen Dunaszentgyörgyig, Gerjenig. Faddig a Tolna megyei falvak. 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom