Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a doni fronton (1942. április–1943. június) I. rész

HADIKRÓNIKA 89 falut a 4/III. zászlóalj 7. százada szállta meg. A 4/1. zászlóalj Gyevica falut vette körül: 3. százada É-on, 2. százada ÉK-en, 1. százada pedig a falu K-i szélén építette ki védel­mét. A hadosztálytartalék (egy ke­rékpáros és egy huszárszakasz, két géppuskával) Novo Uszpenkán össz­pontosult. 3 Július 19-én a 7. könnyű had­osztály tüzérsége — a 7. tábori tü­zérezred két osztálya és az 5 /II. tü­zérosztály — összesen öt tábori ágyús ütege hajnaltól kezdve lőtte a Dontól K-re, Troickoje DNy-ra felderített szovjet csapatfelvonulá­sokat és gyülekezési körzeteket. A csapatok pedig egész nap folytat­ták a hídfőben maradt szovjet cso­portok felszámolását. A tisztogató harcok során még két harckocsit ki­lőttek. A délután folyamán szovjet repülőkötelékek bombázták a ma­gyar csapatok kezére került Uriv községet. Másnap, július 20-án dél­után 16 óra 30 perctől újra 30 szov­jet repülőgép bombázta a 7. könnyű hadosztály állásait. Veszteségek nem voltak. 3 3 Július 21-én új parancsnok került a III. hadtest élére, vitéz Dömötör János altábornagy személyében. Jú­lius 22-én Gomelben kirakodott a miskolci VII. hadtest 13. könnyű hadosztályának egyik ezrede és egyik tüzérosztálya, melyeket rövidesen a szorongatott helyzetben levő 7. könnyű hadosztály D-i szárnyán ve­tettek harcba. Az 1. urivi csata Néhány napi nyugalom után (mi­közben a Don-kanyarból kivonták a Zádor-páncéloscsoportot), július 27­én a 7. könnyű hadosztály parancsot kapott, hogy számolja fel a Don-kö­nyökben (Szeljavnoje körzetében) még meglevő szovjet hídfőt. Egy hadifogságba esett szovjet tiszt közöl­te, hogy rövidesen nagyobb szovjet erők bevetése várható a hídfő terü­letén. Valóban még a nap folyamán kisebb szovjet erők átkelését észlel­ték a Don-kanyar legkeletibb pont­ján, Sztaraja-Hvorosztannál. Július 28-án a 4/II. zászlóalj ellenlökés vég­rehajtására kapott parancsot. ,A 7. k. hadosztály sávjában átkelt ellen­ség kiverésére 19 órakor egy zászló­aljjal megindított ellentámadás az ellenség erős elhárító tüzében meg­akadt. Az ezredparancsnok a zászló­aljat a veszteségekre való tekintettel - harcjárőrök visszahagyása mel­lett - a készenléti helyre rendelte vissza. Éjszaka különös esemény a hadosztálynál nem történt." A harc­ban a 4/II. zászlóalj 69 katonát vesz­tett. Másnap délután 14 órakor a ma­gyar közelfelderítő repülőgépek tá­jékozódni próbálkoztak, de „ ... A III. hadtest által jelentett Szeljavnoje К 5 km-re a Donon átkelt ellenséges erőket - 14 órakor - szemfelderí­téssel nem észlelte (ti. a közelfelderí­tőgép megfigyelője - V. D. Cs.) a kérdéses területen semmi mozgást nem látott, a terület légifelvételei ki­értékelés alatt." Július 29-én viszony­lagos csend volt a 7. könnyű hadosz­tály egész sávjában: csak gyenge tü­zérségi és aknavető tevékenység zaj­lott mindkét oldalról. Délután 15— 19 óra között német és magyar repü­lőkötelékek több hullámban bom­bázták a Don-kanyartól K-re levő erdőket, feltételezve, hogy ott szov­jet csapatok gyülekeznek. A nap fo­lyamán — a 7. könnyű hadosztály megerősítésére — Urivba érkezett a III. hadtest-közvetlen VI. kerékpá­ros-zászlóalj, majd a 22/11. zászlóalj és a 6/3. tábori ágyús üteg. Július 30-án 17 óra 28 és 48 perc között a 4/1. bombázórepülő-század három Ca—135-ös gépe bombázta — gépen­ként 8 db 100 és 8 db 50 kg-os (zsákmányolt szovjet) bombával — a Szeljavnoje és Borscsevo közti szov­jet ütegállásokat. Július 30-ról 31-re forduló éjszaka a szovjet kötelékek bombázták a magyar csapatok kezén levő Urivot és Szeljavnojét. Július 31-én 17 óra 30 perctől német és ma­gyar kötelékek bombázták Szeljav­noje К 3 km-re a „Don irtástól" DK­re levő erdőt: a bombázás mélysége 200 m volt, cél: az ellenséges tűz­fegyverek lefogása volt. Délután 17 óra 50 perckor a magyar közelfel­derítő repülőgépek jelentették: Szta­ra-Chevrostan D 4 km-re Borscsevo falu lángokban állt, a község K-i szegélyén 2—3 szovjet üteg volt ál­lásban és tüzelt a magyar csapatok­ra. 34 Július 31-én este 22 órakor a 7. könnyű hadosztály sávjában támadó magyar 22/II. zászlóaljnak csak a bal szárnya érte el a Dont, a jobb szárny és a közép lemaradt. A zászlóalj vesz­tesége: 3 tiszt és 186 legénység volt. Miután a lőszer elfogyott, a zászló­alj visszavonult Sztorozsevojéba. A magyar csapatok ismételt kudarca után, augusztus l-jén a 7. könnyű hadosztály sávjában több ponton in­dultak meg szovjet harcfelderítő vál­lalkozások. A foglyok és szökevé­nyek bemondása szerint ezek célja kizárólagosan csak a magyar csapa­tok nyugtalanítása volt. A hajnali órák legjelentősebb eseménye Sztara­ja-Chvorosztannál zajlott le: a komp­nál levő magyar tábori őrsöt túlerejű szovjet harccsoport támadta meg, s az Otticsiha falutól K-re 500 m-re levő hídig visszanyomta. A magyar tábo­ri őrs helyét két szovjet szakasz fog­lalta el nehéz tűzfegyverekkel. Augusztus első napjaiban egyre több jel mutatott arra, hogy szovjet ellentámadás készül a 7. könnyű had­osztály ellen, a hídfő visszafoglalá­sára. Augusztus 2-án hajnali 04 óra 30 perc és 05 óra között egy ma­gyar közelfelderítőgép Szeljavnoje К 4 km-re erős szovjet légvédelmi elhárítótűzbe került, miközben a Don K-i partján két csónakot vett észre. ,A gép saját első vonalat meg­állapítani nem tudta, miután több­szöri felhívásra azt a saját csapat nem jelezte!" A magyar légifelderítés a reggeli órákra a 7. könnyű hadosz­tállyal szemben két átkelőhelyet derí­tett fel a Donon. Augusztus 3-án a lé­gi közelfelderít ők a 7. k. hadosztály sávjában tizenkét — szovjet kato­nákkal megrakott — csónak átkelé­sét figyelték meg. A heves szovjet légvédelmi tüzérségi tűz is tudatos előkészületekre utalt. Különösen nagy csapatösszevonásokat figyeltek meg Troickoje körzetében, s ezért 12 óra 30 és 40 perc között a 4/1. bombázórepülő-század három CA— 135-ös bombázógépe — öt Héja va­dászgép biztosításával — bombatá­madást hajtott végre a község mel­letti erdő ellen. Az egyre aggasztóbb helyzet miatt az 1. repülőcsoport új felderítési rendszert vezetett be augusztus 3-án. Két repülőgép fo­lyamatosan megfigyelte a Don K-i partvonalát átlagosan 2—3 km mély­ségig, ugyanakkor egy-két naponta e gy­e gy felderítőgép 30—40 km mélységbe repült be a szovjet vona­lak mögé felderítési céllal. 3 * Augusz­tus 5-én hajnalban egyre több jel mu­tatatt arra, hogy rövidesen szovjet támadás várható: a Sztaraja-Hevrosz­tannál levő kompnál egész éjszaka kopácsolás, mozgás, motorzúgás hal­latszott, s a magyar tüzérség meg­megindított tűzcsapásai ellenére foly­tatódott. Egyértelmű volt, hogy a szovjet műszaki alakulatok hidat ver­nek. A 7. könnyű hadosztály azon­nal légi felderítést kért. Azonban a 2. sz. közelfelderítő — a hadsereg É-i sávhatára és Korotojak között — teljes nyugalmat észlelt. A csapa­tokat ez nem nyugtatta meg, sőt azzal vádolták meg a légierőt, hogy nem végeznek alapos munkát a fel­derítők! A növekvő feszültséget fo­kozta az egyre aggasztóbb lőszer­helyzet a 7. könnyű hadosztálynál. Július 22-én a hadosztály két java­dalmazás lőszert kapott, ezt köve­tően 28-án újra kaptak 25 tonna lő­szert. Azonban a csapatok nemtörő­döm módon bántak a lőszerrel: az anyaggyűjtő szakközegek a terepen és az elhagyott állásokban kb. 300

Next

/
Oldalképek
Tartalom