Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a doni fronton (1942. április–1943. június) I. rész

HADIKRÓNIKA 87 hadosztály csapatai a nap folyamán 5 db szovjet 7,62 cm-es nehéz páncél­törő ágyút zsákmányoltak. A 22 óra 40 perckor kiadott hadsereg-helyzet­jelentés szerint a 7. k. hadosztály a nap folyamán nagyon súlyos veszte­ségeket szenvedett. A szovjet nehéz harckocsik a zászlóaljak páncéltörő ágyúit legázolták, a lőszer elfogyott. A szovjet csapatok az elért terep­szakaszokon mindenütt beásták ma­gukat. A 7. k. hadosztály csapatai­nál sok volt a halott, mintegy 200— 250 súlyos sebesültet szállítottak hátra. 25 Különösen a veszprémi 4/Ш. zászlóalj szenvedett el súlyos veszteségeket, mikor a szovjet harcr kocsik körülzárták a zászlóaljat. A harcban elesett a zászlóalj parancs­noka: vitéz Pőry Imre alezredes is, s a 4/III. zászlóalj parancsnokságát Cicatricis Miklós őrnagy vette át. 2 Alig virradt meg július 13-a, mi­kor hajnali 03 óra 45 és 55 perc kö­zött a magyar 4/1. bombázórepülő­század hat Ca—135-ös gépe bomba­támadást hajtott végre az urivi híd­főtől K-re, a Don keleti partvidékén felderített szovjet célpontok ellen: 11 db 250 és 29 db 100 kg-os bom­bát dobtak Trickojéra és a közelében levő légvédelmi ágyús ütegekre. A kö­telék visszatérése után újabb paran­csot kapott: „A 7. könnyű hadosz­tály csapatai Uryw-ban lőszer nélkül, nehéz helyzetben vannak. Az Uryw­tól K-re 2 km-re levő 189.9 mpont területén ellenséges nehézpáncélo­sok állnak. A még bevethető gépeivel azonnal támadjon a 189.9 magassági pont területére, az ellenséges páncé­losok megrenditésére." A légitáma­dást öt géppel — Inokay százados pa­rancsnoksága alatt — reggel 07 óra 40 perc és 08 óra 06 perc között vég­rehajtották. Délelőtt 10 óra 05 perc­kor a 2. magyar hadseregparancsnok­ság táviratot továbbított a III. had­test parancsnokságához: „Erős német harci repülőkötelékek . . . 13-án dél­előtt Uryw K. területén beavatkoz­nak. Feladatuk a fellépő ellenséges páncélosok megsemmisítése. A 7. könnyű hadosztály első vonalát feltétlenül jelezze!" Rövidesen újabb távirat érkezett a had­seregparancsnokságtól a hadtestpa­rancsnoksághoz: „Erős német harci repülőkötelékek délelőtt folyamán Uryw К 189.9, mp területén beavat­koznak. Feladatuk mélyrepülésbe egyes páncélosok megsemmisítése. Saját vonal feltétlenül jelzendő. Had­seregparancsnokság." Német csata­repülőtámadásról nem tudunk. Vi­szont a 4/1. bombázórepülő-század négy géppel a déli órákban 3,5 tonna bombát dobott a felderített célterü­letre : az urivi hídfőre és a Donon át­kelő szovjet csónakokra. A szovjet légvédelmi tüzérség három gépet megrongált, ezek közül kettő német repülőtéren kényszerleszállást hajtott végre. A légitámadások jelentősen nem befolyásolták az eseményeket: a szovjet csapatok folyamatosan tá­madták a 7. könnyű hadosztály he­venyészett védelmi vonalait, s egyre nagyobb erőkkel: a nap folyamán a felderítés megállapította, hogy Uriv­nál kompokon újabb nagy gyalogsági erőket és 16 harckocsit szállítottak át a hídfőbe. A délelőtt 10 óra 05 perc­kor kiadott hadsereg-helyzetjelentés szerint ,A 7. könnyű hadosztály gyengén áll, négy páncéltörő ágyúja már kilőve!" A 2. magyar hadsereg parancsnoksága presztízskérdést csi­nált a hídfő mielőbbi felszámolásá­ból. Este 22 óra 50 perckor a had­sereg vezérkari főnöke az alábbiakat közölte a III. hadtest parancsnoká­val: ,A Jaryw-i (urivi) dolgot el kel­lene intézni a III. hadtestnek egye­dül, hogy eddigieket helyrehozzuk. Németek súlya É-on, de kellemetlen ez a hídfő nekik. Ha lehet összeszed­ni az összes tüzérséget és kisöpörni az oroszt (ti. a hídfőből. Sz.) Esetleg Rakovszky vezérőrnagy vagy Soly­mossy vk. ezredes tegyen javaslatot a hadsereg parancsnok úrnak, hogy önként pucoljuk ki (ti. a hídfőt), ne esetleg holnap német parancsra. Nemzeti becsület kérdése lenne a dol­got önállóan elintézni!" 17 Július 12—17 között viszonylagos nyugalmi helyzet állt elő a Don-ka­nyarban levő szovjet hídfő előtt. A történtek után nyilvánvaló volt, hogy a 7. könnyű hadosztály két gyalogos­és egy tüzérezrede elégtelen a szovjet hídfő felszámolására. Veress altábor­nagy, az 1. tábori páncélos hadosz­tály parancsnoka július 14-én maga­biztosan jelentette ki a hadsereg­parancsnokságon: ,Да időt kapok, végre fogom hajtani (ti. a támadást), kipucolom a hídfőt! 'Mords' táma­dást fogok indítani!" Július 16-án a német felsőbb parancsnokságok is ér­deklődtek: ,JMikor lesz a páncélos támadás!? A hadsereg vezérkari főnö­ke az alábbiakat válaszolta: ,JParan­csot a hadsereg parancsnok úr adja ki, eddig még nem futott be!" Július 16-án Jány vezérezredes en­gedélyezte a magyar 1. tábori páncé­los hadosztály bevetését a Don-ka­nyar elleni tisztogató hadművelethez. Július 17-én déli 12 órakor rögzítet­ték a hadseregparancsnokság Napló­jában: „Holnap páncélos támadás in­dul Uryw ellen!" 2 8 Még a nap folya­mán felvonult a 7. könnyű hadosz­tály sávjában az 1. páncélos hadosz­tály „Zádor alezredes"-csoportja: a 30/1. harckocsi-osztály, a 2. gépkocsi­zó lövész zászlóalj, az 1. légvédelmi tüzérosztály 3. ütege és az 51. pán­célvadász zászlóalj. Július 18-án hajnali 04 órakor megindult a 7. könnyű- és az 1. pán­célos hadosztály közös támadása a Don-kanyarban védő szovjet 25. gár­da lövészhadosztály csapatai ellen. A csoportosítás É-i — bal — szárnyán a 35. gyalogezred 35/11. és 34/111. zászlóaljai indultak támadásra (máso­dik lépcsőben a 35/1. zászlóaljjal), megerősítve a 7 /II. tábori tüzérosz­tály 7/7. és 7/5. ütegeivel. A 35. gya­logezred Sztorozsevojétól D-re, a 195.6 magassági pont térségén át tá­madott ÉK—K-i irányokba. Ettől D­re — a 187.7 hárp. körzetén át tá­madott a Zádor-páncélos csoport ugyancsak K-i irányba. A csoporto­sítás D-i — jobb — szárnyán indult tá­madásra a 4. gyalogezred: a 4/IL zász­lóalj — a 7/II. tábori tüzérosztály 7/4. és 7/6. ütegeivel — a 185.6 magassági pont körzetéből Szeljavnojera táma­dott, а 4/Ш. zászlóali — az 5/6. és 5/7. ütegekkel — a Bolgyirevka—Uriv közti úton Uriv irányába tört előre, míg a 4/1. zászlóalj — a 7/3. üteggel — Gyevicát támadta. A támadást kísérő és támogató tü­zérség vezetésére a magyar 1. repülő­csoport négy felderítőgépe — Héja géppárok kísérésével — repült a szov­jet hídfő felé. A meginduló támadás során — a magyar csapatok előnyo­mulását akadályozó szovjet oldalazó tüzérségi tűz elnémítására — egy né­met Ju—87-es zuhanóbombázó („stu­ka") századot vetettek be a Don K-i partján levő Troickoje ellen. A német zuhanóbombázó támadást követően a magyar 4/1. bombázórepülő-század négy Ca-135-ös gépe 42 db 100 kg­os bombát dobott a felderített cél­területekre. A délelőtt folyamán még egy német zuhanóbombázó támadás zajlott le, majd a magyar 1/1. vadász­repülő-század (pk.: Csukás Kálmán rep. vk. őrnagy) hajtott végre gép­fegyveres alacsonytámadást a hídfő­ben levő szovjet állások ellen. A hajnali 04 órakor megindított támadás tervszerűen bontakozott ki. A 07 óra 50 perckor kiadott helyzet­jelentés szerint a veszprémi 4/III. zászlóalj Urivot É-ról megkerülve, Uriv és Szeljávnoje közé ékelődött be, s „a 4. gyalogezred birtokba vette a 189.3 hárp. területét (Uriv és Szeljávnoje között, néhányszáz méterre a Don partjától - V. D. Cs.) s ott ellentámadást vetett vissza. A 4/IL zászlóalj a 185.6 háromszögelési pont területén (Uriv É) vetett vissza ellenséges harckocsi támadást. A pán­céloscsoport 1. lépcsőjével a 187.7 hárp-on át (a 185.6 hárp. É-on) az Ottocsiha-i erdő irányába előretörve támogatja a (tőle D-re előnyomuló)

Next

/
Oldalképek
Tartalom