Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Fülöp Gyula: Veszprém megye önkormányzati igazgatása a felszabadulástól a tanácsok megalakításáig (1945–1950)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 135 — mezőgazdasági rendészetnél: ügyelt a mezőőrök és a hegyőrök működésére, a kártékony állatok és a káros növények irtására, gondoskodott az apaállat-tartásról, felügyelte a hegyközségek működését, az erdészet, a vadászat és a vízjog területén is volt jogköre, záradékolta a gazdasági cselédek, a mező- és erdőgazdasági munkások alkalmazására kötött szerződéseket, rendezte a munkaviszonyukkal kapcsolatos kérdéseket; — állategészségügy területén: felügyelte a marhalevélkezelést és az állatvásárokat, vizsgálta az emberi étkezésre szolgáló húst, ellenőrizte az állatjárványok elleni védekezést és vágóhidakat, elbírálta az állategészségügyi kihágásokat; — szociális területen: figyelemmel kísérte a szociális viszonyok alakulását, elősegítette a dolgozó néposztály gazdasági megerősítését. A járási főjegyzők intézkedése során keletkezett iratok egyrészt általános, másrészt kihágási kategóriába sorolhatók.

60 Az általános iratok számának az alakulását a 4. sz. mellékletben tüntettem fel. A kihágási iratok száma évenként egy-egy körjegyzőségen 10—500 között volt. A főjegyző segítőtársai a járási jegyzők, 2L segédelőadók, az irodakezelők. (Lásd 3. sz. melléklet). A járási főjegyző mellett is működtek szakközegek, így a járási tisztiorvos, a zöldkeresztes védőnő, az útbiztosok, a járási állatorvos, a gazdasági, a munkaügyi és a vadászati felügyelő, a szociális titkár és a számvevőszék. Tehát a járásban is érvényesült a szakigazgatás elkülönítése. (Lásd az előző C/l.b.(bd/pontot.) 3. A vármegyei tisztviselői állásokat választás útján töltötték be.

61 Ez alól kivétel volt a főispán által kinevezett levéltárnokok és a kezelőszemélyzet. A szémvevőség személyzetét az alispán javaslatára a BM nevezte ki. A munkakörök közül az alispáni és a járási főjegyzői funkció volt képesítéshez kötött, az utóbbi jogi, vagy községi jegyzői képesítést igényelt. A tisztviselők választása határozatlan időre szól, kivéve az alispáni munkakört, amelyet 10 évre lehetett betölteni. A tisztviselők kijelölését a kijelölő választmány végezte, a kinevezési jogkört az ún. „tisztújító széken" gyakorolta a vármegyei törvényhatósági bizottság, ahol az alispánt általános, a többi tisztviselőt viszonylagos szótöbbséggel választották. 1. sz. melléklet Kimutatás a v. thb. által alkotott szabályrendeletekről 1 2 3 4 5 Sorszám Ülés időpontja jky.-i száma Szabályrendelet tárgya Kihirdetése (Várm. H. lap) 1. 1945. VIII. 4. 33/45. Községi és körjegyzői magánmunkálatokról szóló szabályrendelet módosítása 2. 1945. XII. 12. 85/45. Tenyészállatok és haszonállatok díjának megállapítása 3. 1946. II. 3. 17/46. Községi és körjegyzői magánmunkák díjának emelése 4. 1946. IX. 18. 99/46. Vármegyei állattenyésztési szabályrend, módosítása 1946/13. sz. 45-48. old. 5. 1946. IX. 18. 160/46. Balaton-parti építkezésekről szóló 1934. évi szabályr. m. 6. 1946. IX. 18. 161/46. Községi és körjegyzői magánmunkálatokról szóló rendelet újabb módosítása — 7. 1946. XII. 11. 202/46. Kéményseprői munkaterületek megállapítása 1946/17. sz. 88. old. 8. 1947. IV.16. 27/47. Zsibárus iparengedélyek számának megállapításáról szóló 76 jkv-i 10102/1934. évi szabályrend. módosítása 9. 1947. IV.16. 28/47. Ószeres iparengedélyek számának megállapításáról szóló 77 jkv.-i 12.518/1934. sz. szabályr. módosítása — 10. 1947. IV.16. 38/47. Állatorvosi tevékenység gyakorlásának a díjazása 1947/13. sz. 62-70. old. 11. 1947. XII. 10. 167/47. A törvényhatósági hordójelző hivatalokról 1948/3. sz. 14-21. old. 12. 1948. IV. 21. 14/48. Az iskolai épületek berendezése és az iskolához tartozó telkek védelme 1948/11. sz. 69-71. old. 13. 1948. IV. 21. 15/48. A törvényhatósági útőrök szolgálati viszonyának rendezése 14. 1948. IV.21. 27/48. Közhivatalok munkaidejének szabályozásáról szóló 4 jkv.-i 2851/41. sz-u szabályrend. módosítása —