Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Fülöp Gyula: Veszprém megye önkormányzati igazgatása a felszabadulástól a tanácsok megalakításáig (1945–1950)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 131 valamint egyes központi igazgatási egységek szervezeteinek, pl. a közjóléti szövetkezet, tanfelügyelőség elhelyezéséhez szükséges helyiségek biztosítása képezte a feladatukat. m)Mezőgazdasági ügyként —jogkör hiányában — csak 1948-ban döntöttek a vármegyei mezőgazdasági munkaverseny értékeléséről. 3. A vármegyei kisgyűlés Az 1030/1945. M. E. sz. rendelet a vármegyékben és a törvényhatósági jogú városokban a kisgyűlést is felújította, mégpedig a nem tisztviselő tagjainak a száma 16 fő lett. Mind a 16 tagot a törvényhatósági bizottság választotta a saját tagjai közül. A kisgyűlés nem tisztviselő tagjai köréből csak a választott tagoknak volt szavazati joga, a kinevezett tagokat csak a felszólalás joga illette meg. A vármegyében hivatalból volt tagja a kisgyűlésnek az alispán, a főjegyző, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész (illetve helyettese) és a tiszti főorvos. A kisgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetén a helyettesítése a v. thb. közgyűlésénél leírtak alapján történt. A kisgyűlést a v. thb. alakuló közgyűlése a fentiek alapján hozta létre (1945. aug. 4-én). A tisztviselőkön kívüli 16 tagot területi alapon választották. (Veszprémből 11, Pápáról 2, a további településekről Devecserből, Zircről és Berhidáról 1—1 fő lett a kisgyűlés tagja.)

31 A v. thb.hoz hasonlóan a kisgyűlést többször át kellett szervezni. (Az 1946. aug. 21-i és a szept. 18-i közgyűlésen lemondás miatt egy-egy póttagot választottak, majd 1947-ben a június 27-i, illetve szept. 17-i közgyűlésen 2, illetve egy tagot pótoltak.)

32 1948-tól a kisgyűlés tagjai egy-egy évre kapták a megbízatásukat.

33 1948 szeptemberében újjászervezték a kisgyűlést,

34 a december 15-i közgyűlésen pedig megtörtént az újjáválasztásuk 1949-re.

35 Ezt követően az 1949. évi február 19-i közgyűlésen nyolc új tagot választottak.

36 (Megjegyzem, hogy a kisgyűlés tagjainak a változása nagyon sok esetben érintette a közigazgatási bizottság tagságának a változásait is, ezért a II/4. pontban a közigazgatási bizottság tevékenységének az értékelésénél az összetétele változásaival nem foglalkozom.) A kisgyűlés hatásköre: — határozott a vármegyében a 20 000 Ft-ot (az értékhatárt forint összegben a 10 050/1946. M. E. sz. rendelet állapította meg) meg nem haladó vagyonszerzési, elidegenítési, megterhelés és az ezekkel kapcsolatos jogügyletek megkötése tárgyában; — határozott a költségvetésben előirányzott, de nem részletezett hitel felhasználása tárgyában, vagy költségvetés hiányában a 20 000 Ftot meg nem haladó összegű kiadások tárgyában; — a háztartási-, nyugdíj-, és az útalap kivételével határozott az alapok költségvetésileg le nem kötött, de felhasználható jövedelmének hovafordítása kérdésében; — határozott a vármegyei törvényhatósági tisztviselők és alkalmazottak részére a törvényhatóság első tisztviselője által engedélyezhető időtartamnál hosszabb szabadságidő engedélyezésében; — felülbírálta a községi szabályrendeleteket; — másodfokon határozott azokban a közérdekű ügyekben - a községi költségvetések jóváhagyásának és zárszámadások felülvizsgálatának kivételével — amelyekben elsőfokú hatóságként a törvényhatóság első tisztviselőjénél alsóbb önkormányzati hatóságjárt el; — előkészítette a törvényhatósági bizottság elé kerülő ügyeket; — végül minden olyan egyéb kérdésben, amely eddig a kisgyűlés hatáskörébe tartozott a jövőben a törvényhatósági bizottság járt el.

37 Veszprém vármegyei kisgyűlés a jogszabályban leírt rendeltetését lényegében betöltötte. A gyakorlatban arra is volt példa, hogy a v. thb. a kisgyűlésen hozott döntést megváltoztatta, lényegében a kisgyűlést leszavazta. Pl. az 1946. május 30-i közgyűlés elvetette azt a kisgyűlési határozatot, hogy a Gecse községhez tartozó Újtelep külterületi lakott hely a Győr vármegye törvényhatósági bizottságához tartozó Gyarmat nagyközséghez legyen csatolva,

38 vagy ugyanezen az ülésen nem értettek egyet a kisgyűlés azon kezdeményezésével, hogy a törvényhatósági tiszteletdíjasok is alkalmazotti OTI bejelentést kapjanak.

3 9 A kisgyűlés havonta egyszer ülésezett. Azokban a hónapokban, amikor a közgyűlés is ülést tartott a kisgyűlés üléseit — szerintem helyesen — a közgyűlése ülése előtt tartotta meg. Rendkívüli ülést a tagok egynegyedének írásos kérelmére 4 napon belüli időpontra hívták össze. A határozatképességhez legalább 5 nem tisztviselő tag jelenlétére volt szükség. Amennyiben határozatképtelenség miatt új kisgyűlést kellett tartani, a jelenlevők határoztak a tárgysorozatban felvett ügyekben. 4. A közigazgatási bizottság A közigazgatási bizottság a v. thb. szerve, létrehozása a törvényhatóság jogköre. Elnöke a főispán, tagjai a törvényhatósági bizottsági tagok, valamint tisztviselők lehettek. A bizottság tagjait a v. thb. választotta, mégpedig a kisgyülésbe megválasztott 16 tag közül nyolc főt a közigazgatási bizottság tagjául, további nyolcat pedig a bizottság póttagjául választottak meg. A kisgyűléshez hasonlóan területi alapon jött létre.

40 Mint az előző'fejezetben említettem, a közigazgatási bizottság összetétele — a v. thb. tagjainak a változása miatt — több esetben is változott. 1947-től ezt a bizottságot is évenként újjáválasztották.

4 » A tisztviselő-bizottsági tagok egyrészt törvényhatóságiak, másrészt államiak. A törvényhatósági tisztviselők közül az alispán, a vármegyei főjegyző, a tiszti ügyész, és az árvaszéki elnök volt bizottsági tag, míg az állami tisztviselőknél a pénzügyi igazgató, az államépítészeti hivatal főnöke, a vármegyei tanfelügyelő, a vezető ügyész, a gazdasági felügyelőség vezetője, a tiszti főorvos és az államrendőrség vármegyei főkapitánya. Az állami tisztviselő tagokat, illetve helyetteseiket az illetékes miniszter névszerint jelölte ki. A helyetteseknek tárgyalási és szavazati joguk akkor volt, ha a rendes tag távol maradt. A bizottság ülésén még tanácskozási joggal résztvett a törvényhatósági állatorvos és a szociális felügyelő. A közigazgatási bizottság jogköre kiterjedt, — általános felügyeleti és ellenőrzési jogra, — javaslat és jelentéstételi jogra és kötelezettségre, — általános jellegű rendeletek (miniszteri) és a törvényhatósági bizottság határozatainak és szabályrendeleteinek a végrehajtására — ha az ügy a hatáskörébe tartozott, — az általános közigazgatás összhangjának és zavartalanságának biztosítására, — a fegyelmi választmánynak és a gyámügyi fellebbviteli küldöttségnek első, illetve másodfokú hatáskörére. (E két szerv 1945 előtt a közigazgatási bizottság egy-egy albizottsága volt), és egyes különleges alakulatainak a hatáskörének a gyakorlására. Ezért a kormány új jogkörökkel is felruházhatta. A közigazgatási bizottság havonta ülésezett. Üléseinek időpontját 1947től az alispán a vármegye hivatalos lapjában közzétette.

42 A bizottságot a főispán hívta öszsze és vezette az üléseit. A közigazgatási bizottságnak a törvényhatósági és az állami tisztviselők a tevékenységükről havonta jelentést tettek, amelyet legtöbbször ebben a sorrendben tárgyaltak meg: az alispán, a tiszti főügyész, az árvaszék elnöke.