Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a doni fronton (1942. április–1943. június) I. rész

92 HADIKRÓNIKA hogy ellenlökéssel foglalja vissza a Don-könyök térségét, s számolja fel a 40. szovjet hadsereg hídfőállását Sztarozsevoje—Uriv—Goldajevka— Gyevica vonalon. A hadseregparancsnoki instrukciók alapján, Veress altábornagy hajnali 04 órakor kiadta a támadási parancsot. Az ellentámadás kezdetben sikeresen bontakozott ki: a páncélos erők a két védőkörlet csatlakozásánál támadtak, magukkal ragadva a két védőkörlet gyalogságát. Áttörték a szemben levő szovjet 25. gárda lövészhadosztály hevenyészett állásait, s elérték Szeljavnoje É-i körzetét. Az ott húzódó magaslatokon balra fordultak, Sztorozsevoje irányába. Itt azonban nagyerejű szovjet tüzérségi, aknavető és sorozatvető tűz zúdult rájuk, s egyik légitámadás a másikat követte. Az oldalazó tűz miatt a páncélosokat kísérő gyalogság lefeküdt, vagy viszszaözönlött. Veress altábornagy rádión magához rendelte a törzs tisztjeit, és a felháborodástól artikulátlan hangon adta ki a parancsot: „Pisztollyal megállítani a visszaözönlő csürhét!" A teljes összeomlást csak az akadályozta meg, hogy 16—17 óra között német zuhanóbombázó támadás zúdult Sztorozsevojéra, Szeljavnojéra, valamint a Szeljavnoje—Uriv közti horhosokra, a szovjet erők legfontosabb gyülekezési pontjaira. Miután a szovjet csapatok 18 magyar harckocsit kilőttek, a lényegileg már 12 órára elakadt magyar csapatok 16—17 óra között parancsot kaptak arra, hogy vonuljanak vissza megindulási állásaikba. A visszavonulás során — még az éjszakai órákban — az 1. magyar páncélos hadosztály a Potudany folyó mögé, Jablocsnoje falu körzetébe hátrált. A visszavonuló páncélos hadosztály kisebb erőket visszahagyott: a 7. könnyű hadosztály (harcálláspontja: Plotava) alárendeltségében maradt a 3. gépkocsizó lövészzászlóalj és az 1. gépvontatású tüzérosztály. Augusztus 10-ről 11-re forduló éjszaka nyugodtan telt el. Miután a 7. k. hadosztály sávjában visszaállt a déli és északi védőkörlet, az arcvonal mögött - a 4/1. zászlóaljból, a VI. kerékpáros-zászlóaljból, a 2. huszárszázadból, a 7/2. és 10/4. tábori ágyús ütegekből — harccsoportot alakítottak ki (pk.: Takách ezredes: „Takách-csoport" elnevezéssel.) Augusztus 11 -én teljes csend volt az arcvonalszakaszon. Augusztus 12-én a 7. könnyű hadosztály északi és középső szakaszán továbbra is csend volt, miközben a déli szakaszon a nap folyamán heves, de rendszertelen szovjet tüzérségi tűz érte a 4/1. zászlóalj állásait. Délelőtt 11 órakor a 7. k. hadosztályt a „Veress-csoport" visszaadta a III. hadtestnek. Augusztus 12-én változás következett be a 7. könnyű hadosztály parancsnoklásában is: László Dezső vezérőrnagy átadta a parancsnokságot Mező Endre vezérőrnagynak. Augusztus 12-én este 23 óra 30 perc körül a szovjet 1. rombolódandár zászlóaljerejű támadást indított a Gyevicát védő 4/1. zászlóalj ellen, de hajnali 01 óra 30 percre a magyar csapatok a támadást visszavetették. Az este 21 óra 55 perckor kiadott hadtestparancsnoki helyzetjelentés szerint: „Benyomás: az ellenség Goldajevka К és Gyevica D-ről akarja a támadást folytatni." A jelentés szerint a 7. könnyű hadosztály tartalékát a 35/11. zászlóalj alkotta (Gyevicában), s a nap folyamán a hadosztály 12 szovjet katonát ejtett foglyul. Augusztus 13-án kora hajnaltól folytatódtak a szovjet harcfelderítő vállalkozások a 4/III. és 4/1. zászlóaljak csatlakozásánál, Gyevicától É-ra: 01 óra 30 perctől szakasz, majd 03 óra 30 perctől századerejű szovjet csoportok közelítették meg a magyar állásokat. A hadtestparancsnok 08 óra 45 perckor kiadott helyzetjelentése szerint: „A 7. k. hadosztály megmaradt csapatai lelkileg rendbejöttek, úgyhogy kisebb orosz támadások (már) nem okoznak krízist!" Egyúttal közölte, hogy a két súlyos veszteségeket szenvedett zászlóaljat — a 4/II. és 4/III. zászlóaljakat — tartalékba állíttatta. A 13-án este 22 órakor közölt hadtest napi jelentés szerint a 7. k. hadosztály védelmére rendelték az egri 20. tüzérezred két ütegét. Egyidejűleg közölte az augusztus 8—12 közti veszteségeket: 242 ember elesett, 1385 megsebesült, 686 eltűnt, összveszteség: 2283 ember. Fogságba esett 35 szovjet katona.

43 Augusztus 14-én a felderítés újabb szovjet erők átkelését figyelte meg, ezért a hadsereg hadműveleti osztálya 13 órára bombatámadást kért az urivi szovjet híd ellen. Déli 13 óra 15 perckor startolt a 4/1. bombázórepülőszázad négy Ca—135-ös gépe. A vezérgépen Mocsáry István rep. százados századparancsnok mellett foglalt helyet Németh János rep. vk. alezredes is. Ilovszkoje felett csatlakoztak a bombázókhoz a Héja vadászok, majd a kötelék 14 órára ért Uriv fölé. A vezérgép éppen megkezdte a bombasorozatok oldását, mikor a szovjet légelhárító ágyúk tüzében — szárnytőben — telitalálat érte a parancsnoki gépet. A lángbaborult gépből Németh vk. alezredes és Orbán György főhadnagy megfigyelőtiszt sikeresen kiugrott ejtőernyővel. Mocsáry rep. százados és a gép személyzetének két tagja a gépben rekedt, mely égve zuhant le 2300 méter magasból Uriv község ÉK-i részébe. A napi harcjelentések is megemlékeznek az esetről. Az 1. repülőcsoport 16 óra 20 perckor kiadott napközi jelentése szerint: „14 órakor három saját gép az urivi hidat bombázta: találatok a Ny-i hídfőn és a községben." A hadtestparancsnokság 16 óra 35 perces napközi jelentése szerint: „A 7. k. hadosztály jelenti: az urivi híd elkészült, 14 órától négy magyar bombázó sikertelenül támadta, egy repülőgép lezuhant."

44 A sikertelen magyar légitámadások nem tudták megakadályozni a szovjet csapatok folyamatos átkelését az urivi hídon augusztus 14-én. Másnap, augusztus 15én a kora hajnali óráktól a szovjet erők már támadásba is lendültek az Uriv—Bolgyirevka közti út mentén, öt harckocsi támogatásával. A hadtest 05 óra 10 perckor kiadott reggeli jelentése szerint: „04 órától a Goldajevkáról a 160.2. magassági pont felé indított ellenséges támadás még folyamatban, Urivban öt ellenséges harckocsi jelent meg. Délután 15 órakor hat ellenséges harckocsi betört a 4. magyar gyalogezred főellenállási vonalába a 160.2 mp-nál, és a védelmi állások mögé jutott, egy harckocsit kilőttek, a többi visszafordult." A III. hadtest 16 óra 50 perckor kiadott napközi jelentése szerint 15 órakor 10—12 szovjet harckocsi és egy lövészzászlóalj tört előre, s a jelentés kiadása idején a harc még folyamatban volt. A hadtest 22 órakor kiadott napi jelentése szerint 15 órától a szovjet csapatok 12 harckocsival törtek be a 7. k. hadosztálynál. A harc során hat szovjet harckocsit kilőttek, s 18 óra 30 percre a saját vonal helyreállt. A harc végén a 7. k. hadosztály alárendeltségébe utalták a 23/1. zászlóaljat és a 23. gépvontatású páncéltörőágyús szakaszt. Az 1. magyar repülőcsoport 21 órakor kiadott napi jelentése szerint a nap folyamán két ízben bombázták Urivot: 8 tonna bombát dobtak le a szovjet csapatok fő gyülekezési körzetére. Az események után, augusztus 27-én a 7. k. hadosztály parancsnoka kiadta 3. sz. rendkívüli hadosztályparancsnoki parancsát: „Törzsszállás: 1942. augusztus 27. Dicséret. A 14/111. zászlóalj a 7. hadosztály csapataival (különösen a 4/II. és a 341111. zászlóalj részeivel) augusztus 15-én hősiesen küzdve az ellenségnek harckocsikkal támogatott támadásának ellentállt, sőt azt ismételten vissza is vetette. Majd mikor 16 óra felé 6-8 harckocsi a főellenállási vonalon át betört állásainkba, a 14/111. zászlóalj magyar katonái kitartottak, nem hagyták el állásaikat. Ezzel egyrészt megakadályozták a