Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Régészet - Gläser, Roland–Regenye Judit: A vonaldíszes kerámia és a lengyeli kultúra telepe Kúpon

RÉGÉSZET 21 edénytöredék. Ezek sárga vagy szürke színűek, szintén homokkal soványítottak, néhány esetben vörös festés is megfigyelhető rajtuk. Festésnyomot a durva kerámián nem találunk, azon kizárólag plasztikus díszítést alkalmaztak. A töredékek alapján rekonstruálható formák: 1. magas hengeres nyakú, vagy enyhén tölcséres nyakú hasas edények (váza alakú edénvek) (VI. tábla 4., Vin. tábla 2.) Fül és bütyök nélküli edények töredékei tartoznak ide nagyobb, és kisebb, zömökebb változatban. Megtalálhatóak mindkét gödörben, a másodikban több példányban. A forma a kultúra П. fázisában igen gyakori,

39 több változatban él a III. fázisban

40 és a késő lengyeli korú kultúrákban.

41 2. füles edények töredékei (amfora, fazék) a) Elsősorban a 2. gödörben fordulnak elő kihajló peremű, ívelt vállú (enyhén vagy élesen profilait) töredékek a nyakról induló és a vállra támaszkodó szalagfüllel. (VII. tábla 6., 9.) A szalagfülek peremen, vállon elhelyezve megjelennek már a II. fázis végén,

42 a III. fázisban és az ezzel egyidős kultúrákban pedig mindenütt megtalálhatóak.

43 b)A 3. gödörben egy peremről induló hurkafüles töredéket sikerült találni. (VII. tábla 1.) Raczky Pál hangsúlyozza ennek a formának a kronológiai fontosságát: a korai fázisban ismeretlen jelenség.

44 E. Ruttkay a II. b fázisban tartja jellemzőnek,

45 a szlovák kutatás szerint a Moravany átmeneti fázisban jelenik meg.

4 6 c) Egy nagy edény (fazék) egyenes falú, füles töredéke. (VI. tábla 13.) d)A füles edények töredékei közt kell megemlíteni a csőrös füleket. Mindkét gödörben volt ilyen enyhén ívelt (VI. tábla 5.), illetve kinyúló, szögletes változatban. (VI. tábla 6.) A morva festett kerámián előforduló csőrös fülek tipológiai sorában az I. b, ill. a II. a fázisban találhatók analógiák ehhez a két formához.

47 e) Lecsiszolódott szélű, ovális alakú füles töredék (VIII. tábla 3.) - korábban simítónak tartott, újabban nehezéknek meghatározott tárgy,

48 a lengyeli kultúra minden fázisában megtalálható.

49 3. Alacsony hengeres nyakú, hasas forma, vállán kis bütyökkel (kis fazék) (VI. tábla 2.) a 3. gödörből. A II. fázis óta használt típus.

5 ° 4. Tálak töredékei a) Csonkakúpos aljú tál rátett rövid, hengeres nyakkal a 2. gödörből.

51 (VII. tábla 13.) b) Enyhén kihajló peremű, profilált tál

52 (X. tábla 8-10.) c) Behúzott peremű tál,

5 3 (VI. tábla 7., X. tábla 16.) a lengyeli kultúra II. fázisának végén jelenik meg,

54 a morva festett kerámiában pedig а П. a periódusban.

55 A szlovák kutatás hangsúlyozza, hogy ez a típus már a Ludanice csoport felé mutat

5 б d) Rövid nyakú, gömbös testű tálak erősen profilait válltöredékei.

5 7 (VI. tábla 9., X. tábla 14.) J. Vladár és 0. Krupica szerint ez új forma a Nitra-Brodzany csoportban.

5 8 5. Csőtalpas tál (VII. tábla 4., VIII. tábla 10.) Magas és alacsony csőtalptöredékek egyaránt előfordulnak, a tálrész csonkakúpos. (VI. tábla 1.) 6. Konkrét formához nem köthető töredékek a) ívelt, nagyméretű oldaltöredék a korai fázisra jellemző kis bütyökkel (VII. tábla 3.) b) Egyenes peremű edények a perem alatt közvetlenül bütyökkel (fazék vagy tál) (IX. tábla 1.) A bütykök közt előfordul két oldalról benyomott hosszúkás típus is (VII. tábla 10.), a késői lengyeli fázis egyik jellemzője.

5 9 c) Enyhén kihajló peremű S profilok (valószínűleg fazék) (X. tábla 2., IX. tábla 6—7.) A peremek gyakran bevagdaltak, (DC. tábla 2-3.) előfordul továbbá egyenesre vágott és duzzadt perem is. Az előző két megoldást alkalmazták a lengyeli kultúra egész ideje alatt, az utóbbi késő lengyeli lelőhelyeken fordul elő.

60 7. Agyagkanál (VIII. tábla 7., 12., IX. tábla 22.) Félgömbös, rövid nyélcsöves kanalak voltak mindkét gödörben. Két töredék az átlagosnál nagyobb méretű, a kanál átmérője 8 cm.

61 (VIII. tábla 6.) 8. Orsógomb, egy átfúrt cserépdarab.

62 9. Finom kerámia. Néhány darab igen vékony falú, sárga, illetve szürke színű töredék is volt a gödrök anyagában, finoman ívelt pohár (IX. tábla 11.), továbbá hengeres nyakú kis edény (IX. tábla 15.) töredékei, a felszíni anyagban pedig egy domború vállú töredék éles hasvonallal, azon kis bütyökkel. A töredékek egy részén halványan vörös festés nyomai láthatók. (IX. tábla 11., 12., 13., 15.) Kizárólag a finom kerámián alkalmaztak festést, vörös színűt. A téglavörös, homokkal soványított anyagú, jó minőségű kerámián egyedül bütyköket találunk díszítésként, ezek közt van kerek, az edényfelületből kiálló fajta (VI. tábla 12.), a lengyeli kultúra II. fázisának jellemzője,

63 valamint lapos tetejű kisebb (VI. tábla 2.) és nagy, kerek (X. tábla 4.) változatban, sőt a felszíni anyagban átfúrt kerek bütyök is. Ezzel szemben hiányzik a szarv alakú, a kónikus és a kagylós típus. A lapos tetejű bütyök, a perem alatti hosszúkás, a 2 oldalról benyomott bütyök, továbbá a d) típusú tál a késői lengyeli fázisban tűnik fel.

6 5 Az edényformák közül a peremről induló fülű amfora, a szalagfüles edény és a behúzott peremű tál a kultúra П. fázisának végén jelennek meg és a III. fázisban gyakoriak. A pasztózus fehér festés hiánya a II. fázisnál későbbre keltezi a kupi gödröket, tehát a Veszprém — Felszabadulás úti telep idejére. Pontosabban korhatározást az anyag nem tesz lehetővé. Jelentősége abban áll, hogy a lengyeli kultúra Veszprém megyei településterületének jobb megismeréséhez hozzájárul, hiszen korábban teljesen lakatlannak vélt területen fekszik a lelőhely. JEGYZETEK 1. Köszönjük Mithay Sándornak a leletanyag átadását. 2. BOGNÁR I. E: Pápa településföldrajza, Pápa, 1943. 3. Ezen a helyen szeretnék köszönetet mondani Dr. Mithay Sándornak és Regénye Juditnak az anyag publikálásra való szíves átengedéséért, továbbá megköszönöm a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatóságának, hogy évkönyvükben közölték ezt a cikket. Egyidejűleg szeretném Németh Margit szíves segítségét is megköszönni, aki magyarra fordította a cikket. A leletek részletes ismertetésére a diszszertációm keretében fog sor kerülni. (R. Gläser) 4. KALICZ N.: Funde der ältesten Phase der Iinienbandkeramik in Südtransdanubien. MittArchlnst. 8/9, 1978/79,29 f és 13. tábla 1-3. Uő.: Neuere Forschungen über die Entstehung des Neolithikums in Ungarn. Symposium „Problèmes de la néolithisation dans certaines régions de 1 „Europe" Krakow 1979 (1980), 97 ff, különösen 117. A szélesen bekarcolt dél-dunántúli vonaldíszes ke rámiát a „korábbi vonaldíszes kerámia" (Flomborn/Ackovyval analóg), illetve „klasszikus vonaldíszes kerámia" kifejezés jelöli itt. Ez a kifejezés rokon értelmű MAKKÁ Y J, A magyarországi neolitikum kutatásának új eredményei (Budapest, 1982.) által használt „dél-dunántúli vonat díszes kerámiá"-vaL Az ottani használhattól eltérően ebben a szövegben a „klasszikus vonaldíszes kultúra" a szélesen bekarcolt dél-dunántúli vonaldíszes kultúrát általában jelöli, míg a „délnyugat-dunántúli vonaldíszes kultúra" egy helyi variációt jelent, amelynek fő jellemzője a kampómotívum. A „korábbi vonaldíszes kultúra" fogalmát az ehhez kapcsolódó kronológiai előítéletek miatt kerüljük. 5. Pl. Balatonendréd és Keszthely-Dobogó lelőhelyekről ismert.