Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Fülöp Gyula: Veszprém megye önkormányzati igazgatása a felszabadulástól a tanácsok megalakításáig (1945–1950)

130 MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 6. táblázat. Kimutatás a v. thb. által tárgyalt i megoszlásáról igyek Ügyek megnevezése Előfordulás időszaka (év) és száma 1945. 1946. 1947. 1948. 1949. összesen Személyi ügyek 72 113 74 68 42 369 A thb. szervezetével kapcsolatosak 5 12 19 23 29 88 Thb. kezdeményezésének támogatásai, javaslatok 3 19 16 1 39 Szabályrendeletek alkotása 2 5 4 4 6 21 Törvényhat. utakkal kapcs. ügyek 5 _ 6 2 2 15 Rendészeti kérdés 1 1 Egészségügy 20 28 18 11 8 85 Pénzügyi kérdések 4 10 29 31 21 95 Terület átcsatolással kapcsolatos kérdések 1 13 1 _ 15 Művelődési ügyek 1 1 1 3 Állategészségügyi kérdések 3 2 2 7 Törvényhatósági vagyon védelme _ 4 2 2 2 10 Mezőgazdasági kérdések 1 1 összes ügyek száma: 113 208 171 147 110 749 számonkérő-szék, szakbizottságok létrehozása); — igazgatási és egyéb szervezettel összefüggő kérdések. Pl. a központi ügybeosztás megállapítása, az alispáni jelentések (ezeket 1947-től negyedévenként terjesztette elő az alispán), különböző szakbizottságokba tagok delegálása, pl. üdülőhelyi, népjóléti, — kéményseprői munkaterületek megállapítása és módosításai, — a községi szabályrendeletek jóváhagyása (1949-től). c) A különböző vármegyei és törvényhatósági jogú városok kezdeményezéseinek a támogatása és a Veszprém v. thb. javaslatainak a megtétele. A vármegyei és a törvényhatósági jogú városok több kezdeményezést tettek a központi igazgatás szerveihez (Minisztertanácshoz, miniszterekhez), amelyekhez a többség, így a Veszprém v. thb. is csatlakozott. Ez lényegében abból adódott, hogy az igazgatási tennivalók többségét a központi szervek által irányított déconcentrait szervek látták el, így a törvényhatóságok az igazgatási feladatokhoz csak így tudtak kapcsolódni. Pl. a vármegyék kezdeményezték az állami alkalmazottak fizetésének a rendezését, az államrendőrség megszervezését, az államosításokat (szén, vas, stb. bányák esetében), a szabadkereskedelem megszüntetését, az élelmiszerárak korlátozását, a földreform befejezését, a korábbi földbirtok-politikai jogszabályok hatályon kívül helyezését stb. központi hatáskörbe tartozó ügyeket. Jelentősek voltak a Veszprém v. thb. saját kezdeményezései is. így: — javasolta, hogy a köztársaság kikiáltásának a napja legyen nemzeti ünnep;

27 — a Magyar Népköztársaság címeréből a Szent Korona legyen eltávolítva;

28 — a Balaton legyen „fellendítve". E témakörben indokoltnak tartotta Somogy és Zala vármegyék törvényhatósági bizottságainak a megkeresését.

29 d) A vármegyei törvényhatósági bizottság szabályrendeletet is alkotott.

30 Az alkotott szabályrendeletek tematikáját az 1. sz. mellékletben csatoltam. e) Útügyi kérdések. Az ügycsoportban a törvényhatósági utak fenntartásának a kérdéseivel foglalkoztak. Pl. 1945-ben az útőri szakaszok számát 165-ről 235-re, az útbiztosokét pedig 7-ről 9-re növelték, majd később (1947-ben) döntöttek a technikai felszereltség növeléséről — motorkerékpárokat, lakókocsit, körhengert vásároltak. Többször is megállapították a törvényhatósági közutak hálózatának a nagyságát. f) Rendészeti kérdésként az államrendőrség létrehozásával kapcsolatban döntöttek. Minden járásban toborzó bizottságot hoztak létre (egy-egy bizottság 4 rendes és 4 póttagból állt). Megjegyzendő, hogy e témakörben több kinevezési és egyéb munkáltatói jogkörben döntöttek, de ezeket a fent vázolt személyi ügyekhez soroltam. g) Egészségügyi kérdésekkel a v. thb. több esetben is foglalkozott, így pl. évenként jóváhagyta a devecseri és a zirci kórházak költségvetését és zárszámadását, létrehozta a közkórházi bizottságokat, orvosi okleveleket iktatott be és kihirdette azokat. 1947-ben valamennyi járásban megszervezték az egészségőri szolgálatot. h) A pénzügyi és gazdasági kérdések széleskörűen képezték a v. thb. döntéseinek a tárgyát. Évenként jóváhagyták a pénzügyi terveket és a zárszámadásokat. így a háztartási-, nyugdíj-, és egyéb alapokat, az út-, az ebadó-, a lótenyésztési alapot. (Kivéve az 1944-es évet, mert az iratok megsemmisülése miatt azt előterjeszteni nem lehetett.) Jóváhagyták az árvaszék és a gyámpénztár zárszámadását és a maradék összegeket gyümölcsözően (takarékban) elhelyezték. Évenként járásonként létrehozták az adófelszólamlási bizottságokat. 1948-től kezdve pedig hitel-átcsoportosítási ügyekben is döntöttek. i) Terület-átcsatolási ügyként a Zala vármegyétől (1946. január 1-jei időponttal) átkerült balatonfüredi járás ügyei jelentkeztek, valamint figyelemreméltóak voltak az egyes községek közötti terület-átcsatolási kezdeményezések. j) Művelődési vonatkozásban a múzeum és a könyvtár szervezése, valamint az itt dolgozók ügyeinek a rendezése, illetve az egyházi iskolák államosításának a kérdései (1948ban) jelentkeztek. k) Állattenyésztés és állategészségügy területén — a dekoncentrált szervek munkájának a segítéseként — az állattenyésztési, illetve a mén vizsgáló bizottságba törvényhatósági bizottsági tagok delegálása ügyében döntöttek. 1) A törvényhatósági vagyon védelmeként a vármegyei tulajdont képező épületek biztosítása és tűzvédelme,