Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Fülöp Gyula: Veszprém megye önkormányzati igazgatása a felszabadulástól a tanácsok megalakításáig (1945–1950)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 125 ; FÜLÖP GYULA VESZPRÉM MEGYE ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁSA A FELSZABADULÁSTÓL A TANÁCSOK MEGALAKÍTÁSÁIG (1945-1950) Veszprém vármegye 1945. március 23-a és 30-a között szabadult fel, tehát az ország legkésőbben szabaddá vált területei közé tartozott. Ennek oda, hogy a náci Németország vezetői Ausztria és D-Németország megvédése érdekében ellentámadást szerveztek a Velencei-tó és a Duna irányában 1945. március elején. Végül az ún. 1945. évi bécsi hadművelet sikeres végrehajtása szabadította fel a megyét. Ennek következménye, hogy a nyilasok és a reakciósok többsége már nem menekült tovább, sőt az ország keleti és középső területeiről ide sodródott reakciós elemek is itt maradtak és a különböző hivatalokba, szervezetekbe beférkőztek. így a vármegye, de maga Veszprém is a reakció egyik fészke lett. Ebben a helyzetben rosszabb körülmények között kezdődhetett el a demokratikus átalakítás, mint az ország más korábban felszabadított területein.

1 I. A KÖZIGAZGATÁS DEMOKRATIKUS ÁTALAKÍTÁSA 1945-BEN A felszabadulás első napjaiban az élet beindítását a hadi események befolyásolták. A háborús következmények elhárítását (halottak földelését, a sebesültek ellátását, a tűzoltást, az élelem, a víz biztosítását, a szemét eltakarítását stb. tennivalókat) nehezítette, hogy közigazgatás nem volt. A vármegye területén a változó fronthelyzet miatt, az elemi feltételek megteremtését csak a kommunisták kezdeményezései tették lehetővé, ök keltették életre a várost, a falut, szervezték a lakosságot a legsürgősebb tennivalók ellátására. A helyzetet nehezítette, hogy a kommunista pártok szervezetekkel nem rendelkeztek. Időrendben először Várpalotán jött létre a párt szervezete (1945. március 21-én). Munkához kezdtek, de csak április elején alakultak meg. A felszabadulás előtt egyedül csak Pápán volt illegális párttevékenység, de különböző okok miatt itt is csak pár nappal a felszabadulás után tudtak megalakulni. Veszprémben a háború előtt és alatt egy harcos baloldali, de a párthoz nem tartozó csoport az antifasiszta eszmék hirdetésével harcolt a fasizmus ellen, majd a felszabadulás után pártot is alakítottak. Egy héttel a felszabadulás után pártszervezőként Budapestről Veszprémbe érkezett Molnár Ferenc és Simon József (aki később alispán lett), majd további kommunisták érkeztek a városokba, a falvakba is elindul a pártszervezetek megalakításának a folyamata.

2 A vármegyében a függetlenségi Front helyi szervei, a Nemzeti Bizottságok (továbbiakban: NB) is csak a megye felszabadulása után tudtak megalakulni. Nagyrészt 1945 áprilisában jöttek létre. Elsőként a megyeszékhelyen, majd a megye többi településén a városokban és a falvakban egyaránt. A NB tehát abban az időben jött létre, amikor a kormánynak a közigazgatás rendezéséről szóló 14/1945. M. E. sz. rendelete már hatályban volt. (1945. január 4-én került kihirdetésre és a M. K. 1. számában jelent meg.) Ez a jogszabály a helyi közigazgatás újjászervezése érdekében a kormány első megnyilatkozása volt. A kormány azt szeretné, ha a helyi könkormányzatok önállóan és a maguk erejéből gondoskodnának az igazgatási szervezet létrehozásáról és a működésük biztosításáról. Egyben felszólította a NB-t, hogy mindenütt alakítsák újjá az önkormányzati testületeket, de saját maguk mint a demokratikus pártok helyi szövetségesei továbbra is maradjanak politikai szervek és ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe. A fentiekből kitűnik, hogy a kormány lényegében a NB-nak mint társadalmi-politikai szervnek, az önkormányzati testületeknek mint közigazgatási szerveknek a kettősségére vett irányt. A kiépülő kettősség tehát egyfelől a NB-k megtartását jelentette társadalmi-politikai szervként, másfelől ezen szervek felügyelete és ellenőrzése mellett a közigazgatási funkciót gyakorló önkormányzatok testületi és egyedi szerveinek az újjáalakítását. A 14/1945. M. E. sz. rendelet úgy intézkedett, hogy a NB-k hívták életre az önkormányzati szerveket olymódon, „hogy abban minden demokratikus párt, ezek hijján, illetve, ahol csak egyes pártok alakultak meg kiegészítésül a szakszervezeteken és egyéb társadalmi érdekképviseleti szerveken keresztül a társadalom minden rétege választás nélkül is arányos képviseletet nyerjen." A rendelet a tagok számának a csökkentésével személyi összetételben is átalakította és egyben eredményesebbé is tette az önkormányzati testületeket. Azokban a községekben és megyei városokban, ahol a közlekedési nehézségek nem gátolják a testület munkáját ugyanannyi tagot rendelt, mint a régi képviselőtestületé volt, a törvényhatósági jogú városokban azonban megközelítőleg ennek a felét, míg a megyei törvényhatóságokban — ahol a közlekedési nehézségek a nagylétszámú testület működését lehetetlenné teszik — a réginek megközelítőleg a negyede lett. A rendelet szerint az így újjáalakított, vagy újjáalakítandó ideiglenes önkormányzati testületek a régi törvények szerint megalakított önkormányzati testületek jogaiba léptek. Jogosultak bizottságokat alakítani és határozhattak mindazokban a kérdésekben, amelyek korábban a jogkörükbe tartoztak. ,A rendkívüli helyzetben ezen túlmenően is gyakorolni kell önkormányzati jogaikat". Különösen gondoskodni kell az önkormányzati tisztviselői állások választás útján való ideiglenes betöltéséről, valamint a közigazgatási bizottságok megalakításáról. Amikor a kormány az önkormányzati szervek újjáalakítását elrendelte, gondoskodott a NB-k társadalmi és politikai, egyes vonatkozásban állami szervként való elismerésről is. A kormány ugyanis egyidejűleg utasította a közigazgatás minden tisztviselőjét, hogy ,fl NB-k és ezeken keresztül megalakított ideiglenes önkormányzati testületek