Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Rainer Pál: A Nádasdy, valamint a rokon Nádasdi Darabos és Gersei Perthő családok címerei az idők folyamán

116 MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET szabályos, kör alakú, vörös pecsétviaszba van belenyomva, amelyet egy átlagosan 2 cm széles, természetes színű viaszfoglalat vesz körül. A pecsét teljes átmérője a foglalattal együtt 8 cm, a foglalat félgömb alakú. A foglalaton fent középen, valamint két oldalt a pecsét felfüggesztését szolgáló lyukak találhatóak. A felső és az egyik oldalsó lyukban megmaradt a pecsétet az oklevélre rögzítő zsinór néhány szálja. Ennek eredeti színe jelenleg már meghatározhatatlan. A pecséten Nádasdy Tamás mint országbíró szerepel, amely tisztséget 1540-től viselt.

2 é Nádasdy Tamás címerét megtaláljuk Sylvester János: Gramma tica hungarolatina című, S ár vár- Uj szigeten nyomtatott könyvében is.

27 A kötet nyomtatását 1539. június 14én fejezték be. Mint ismeretes a nyomda létesítését a művelt főúr mecenatúrája tette lehetővé. A 5. ábra. Nádasdy Tamás címere Sylvester János Grammatica hungarolatina c. könyvéből (1539) (Fotó: Nagyvári Ildikó VBM.) 6. ábra. Nádasdy Tamás címere a Sylvester-féle Wy Testamentumból (1541) (Fotó: Nagy vári Ildikó VBM.) könyvben a pecsétjén ábrázolttól némileg eltérő formájú tárcsapajzsban hármas halmon álló, balra forduló, kitárt szárnyú kacsa látható. Az állat formája valamivel természetesebb mint a pecséten, de meszsze elmarad a XV. századi ábrázolások természetessége mögött. A nádat itt kétoldalt csak egy-egy ágas-bogas vonal jelzi. A pajzs felett a főúr monogramja: T(homas) N(adasdy). Az egész ábrázolást kettős, ovális keret fogja körül. Az ugyancsak Nádasdy támogatásával napvilágot látott Sylvester-féle: Wy Testamentum (Sárvár-Ujsziget, 1541.) szintén tartalmazza Nádasdy címerét a 383. levél versoján.

28 Az erősen profilból látszó, szinte már barokkos formájú pajzsban itt is hármas halmocskán találjuk a jobbra néző, meglehetősen ügyetlen kacsaábrázolást. A kacsa is profilból látszik. Mellette kétoldalt a szintén ügyetlen, nehézkes nádat látjuk. Az egervári várkastély (Zala megye) egyik tornyáról való Nádasdy Kristóf és felesége, Devecseri Choron Margit közös címere 1569ből.

29 Az erősen tagolt, későreneszánsz ízlésű címerpajzs hasított, jobb felében a férj, bal oldalán a feleség címere

30 látható. A természeteshez hasonló két hatalmas nád között, sziklás, növényzettel ellátott talajról repül fel a jobbra forduló, oldalnézetben ábrázolt vadkacsa. A madár ábrázolása igen ügyetlen, aránya rendkívül szerencsétlen, egészen eltörpül a növények között. A címert alul az 1569-es évszám, felül a házastársak monogramjai: C(ristophorus) IN(adasdy) és M(argaretha) C(horon) egészítik ki. A címer eléggé kopott, a feliratból már csak az N és az M betű látszik. Jelenleg Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum kiállításán látható. A soproni Szt. Mihály templomból származik Nádasdi Darabos László (f 1585) címeres, vörösmárvány sírköve.

31 A sírkő jelenleg a soproni Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményében van. Nádasdi Darabos László a Darabos ág utolsó férfitagja volt.

32 A sírkövön kifaragott tárcsa pajzsban hármashalmon, két nád között, oldalnézetben látjuk a jobbra fordult vadkacsát. A pajzsra helyezett rostélysisak sisakdísze a pajzsban ábrázolttal azonos vadkacsa. A pajzsot vaskos, levélszerű indákból álló címertakaró veszi körül. A Gersei Pethő család címeres emlékei : Miután a XVI. század végéig áttekintettük a Nádasdy és a Nádasdi Darabos ág fennmaradt címeres emlékeit, térjünk át a szintén rokon Gersei Pethők címerének vizsgálatára. A Gersei Pethők jelenlegi ismereteink szerint legkorábbi címeres emléke Gersei Pethő Miklós, Zala- és Vas vármegyei alispán 1462-ből való pecsétje. Ez azonban töredezett volta miatt értékelhetetlen.

33 Gersei Pethő János 1504. július 15-i levelén fennmaradt pecsétjén a háromszor vágott pajzstalpból kinövő, jobbra forduló, koronás oroszlánt látunk.

34 Ugyanezt a címert találjuk 1514. nov. 21-én, Budán kelt levelének pecsétjén is.

3 5 Gersei Pethő János II. Ulászló király gyermekeinek (II. Lajos és Anna) udvarmestere volt. E tisztében, valamint más korábban tett szolgálataira való tekintettel 1507. szeptember 22-én, Budán címerbővítést