Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Huszár János: Ejtőernyős krónika (1938–1941)

112 HADI KRÓNIKA kötött ki, s nem érkezett meg idejé­ben. A repülőtéren levő gépkocsik sorakoztak fel világítani, de pont a leszállással szemben, és zavarták a pilótákat. Emiatt a 103. gép a még parázsló roncs mellé szállt le, a 102. átstartolt, új kört írt le, és jobbra szállt le a sötét részen alig pár méter­re a kavicsos gödörtől. A 3. hadsereg parancsnoksága elrendelte az azonna­li előkészületeket a 2. hullám hajnali ledobására, s a gépek felkészítésére. Késő éjjel viszont lefújta az egészet, és így a holtra fáradt repülőszemély­zet aludni térhetett. 88 A hadműveletben résztvevő, a re­pülőgépekből kiugró ejtőernyősöket a földön nem fogadta ellenállás, csak később kerültek tűzbe egy közeli ta­nyánál : A ledobott egység nem a célnál, hanem 15 km-el odább tűzharcba került egy tanyán, 2 katona meg­halt, 3 megsebesült. A halottakat ak­kor ott temették el, az egység pedig csatlakozott a beérő gyorshadtest­hez. 89 A páncélosok és gépkocsizó gya­logosok legközelebb Hirig községnél ütköztek ellenállásba, ahol az ejtő­ernyősök kaptak parancsot arra, hogy átfésüljék a települést. Végül Újvidék birtokba vételénél' vettek részt utcai harcokban. Néhány napig még itt tartózkodtak, majd gépko­csikkal hazaszállították őket Pápá­9 0 ra. A szerencsétlenség áldozatainak temetésére Veszprémben került sor 1941. április 15-én. A húsz koporsó mellett három felekezet papjai mond­tak gyászbeszédet a mai Vörösmarty téren, majd a három tiszt kivételével mindannyiukat a kórház melletti te­metőben helyezték örök nyugalomra. Bertalan Árpád őrnagy; Kelemen Ká­12. ábra. Az ejtőernyősök sírjai. (Veszp­rémi alsó-városi temető.) roly százados és Bene László főhad­nagy koporsóját a veszprémi szertar­tás után teherautóval Budapestre szállították a Farkasréti temető ha­lottasházába. Őket itt búcsúztatták és temették el nagy ünnepélyességgel Horthy kormányzó jelenlétében ápri­lis 16-án. Erről az eseményről szá­mos újság megemlékezett. 9 x A parancsnok halála nagy megren­dülést okozott Pápán az ejtőernyős zászlóalj tisztikara és legénysége kö­rében. Labancz százados nem bizo­nyult méltó utódnak. Bár a munka folyt tovább, májusban jelentős tiszti csoport kapott kiképzést, a legénység létszáma is emelkedett önként jelent­kezőkkel, az ugrási gyakorlatok is folytak, de a zászlóaljon belüli béke, összhang nem állt helyre. Labancz százados Bertalannal ellentétben a nyers katonai módszerek híve volt, így hamarosan nemcsak a tisztikar­ral, hanem a legénységgel is szembe­került. Többen elhelyezésüket kér­ték. A viszály végeredménye az lett, hogy a magasabb parancsnokság augusztusban Labancz Gyula száza­dost Kárpátaljára, az ott állomásozó hegyi dandárhoz helyezte. A következő három évre Szügyi Zoltán vezérkari alezredes lett az ej­tőernyős zászlóalj parancsnoka, aki igyekezett a Bertalan Árpád őrnagy által meghonosított demokratikus szellemet tovább éltetni. 92 JEGYZETEK 1. H. L. 30 400 ein. szám. Kik. - 1937. 2. Ua. 3. H. L. 132. . . . O. 93/eln. I. - 1936. 4. H. L. 136. 1556/eln. VI-1. 1936. 5. Szokolay Tamás emlékezése „A ma­gyar ejtőernyősök lovagkora" cím­mel. (A szerző anyagának összeállí­tásában felhasználta Makray Ferenc egykori ejtőernyős tiszt feljegyzéseit, melyeket az parancsnoka, Bertalan Árpád parancsára készített.) A kéz­irat egy eredeti példányban a szerző birtokában van. 6. Lásd: 5. 8. oldal. 7. Lásd: 5. 7. oldal. 8. Lásd:5. 16. oldal. 9. Ferenc Gyula ejtőernyős zászlós, ke­rettag emlékezése a szerző birtoká­ban. 10. Gondor Benda József ejtőernyős törzsőrmester emlékezése hangszala­gon és gépelve a szerző birtokában. 11. Lásd: 5. 20-21. oldal. 12. H. L. Tgy. 2787. Vesztényi János: A magyar katonai repülés története. 131. oldal. 13. H. L. 33 861 sz. ein. kik. 1938. 14. Ua. 15. H. L. 47 605 ein. 1. a. - 1939. 16. Lásd: 5. 34. oldal. 17. A szerző személyes emléke. 18. Lásd: 12. 132-133. oldal. 19. H. L. 47 605 ein. 1. a. - 1939. 20. H. L. 47 726/eln. III. Csfség. - 1939. 21. Kántor Lajos egykori repülő lövész őrmester, később a Magyar Néphad­sereg főhadnagya emlékezése hang­szalagon a szerző birtokában. 22. Lásd:20. 23. Ua. 24. Becsei Imre egykori ejtőernyős sza­kaszvezető emlékezése hangszalagon a szerző birtokában. 25. Lásd: 5. 35. oldal. 26. Lásd: 5. 36-37. oldal. 27. Lásd: 9. 28. Lásd: 5. 36. oldal. 29. Varga János egykori törzsőrmester pi­lóta emlékezése hangszalagon a szer­ző birtokában. 30. Lásd: 24. 31. Lásd: 5. 35. oldal. 32. Lásd: 5. 36/b. oldal. 33. Lásd: 9. 34. Lásd: 5. 37. oldal. 35. Lásd: 5. 37-38. oldal. 36. Lásd: 9. 37. Lásd: 5. 40. oldal. 38. Lásd: 9. 39. Lásd: 5. 41. oldal. 40. Lásd: 5. 41. oldal. 41. Lásd: 5. 42. oldal. 42. Pápa, Városi tanács halotti anyaköny­ve XV. kötet 254. oldal. 43. Lásd: 5. 43. oldal. 44. Lásd: 9. 45. Hadtörténelmi Közlemények XXIX. évfolyam 2. szám 245. oldal. Sár­hidai Gyula: Az 1941. április 12-i ejtőernyős deszant hadművelet. 46. Lásd: 9. 47. Lásd: 5. 45-47. oldal. 48. Lásd: 9. 49. Urbán László volt ejtőernyős szakasz­vezető emlékezése a szerző birtoká­ban. 49/b. Lásd: 5. 48. oldal. 50. Lásd: 5. 40-49. oldal 51. Lásd: 5. 49-50. oldal, és a szerző sze­mélyes emlékei. 52. Nagy Gellai János továbbszolgáló sza­kaszvezető emlékezése. 53. Lásd: 5. 52. oldal. 54. Biró Sándor volt ejtőernyős honvéd, a Magyar Néphadsereg ejtőernyős őr­mesterének emlékezése. 55. Lásd: 5. 53-55. oldal. 56. Lásd: 5. 54-55. oldal. 57. A pápai római katolikus plébánia halotti anyakönyve 1940. évfolyam 19. oldal. 218. sz. 58. Lásd: 5. 55. oldal. 59. Lásd: 5. 55-57. oldal. 60. Lásd: 5. 57. oldal. 61. H. L. 233 (Távirat.) 62. H. L.4262 ein. 1. vkf. - 1941. 63. Ua.­64. Ua. 65. Lásd:54. 66. H. L. 51777 ein. le. 1. - 1941. 67. Ua. 68. H. L. 52802 ein. le. vk. - 1941. 69. Ua. 70. Ua. 71. Ua. 72. H. L. 50828 cin. le. 3. 1941.

Next

/
Oldalképek
Tartalom