Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Veress D. Csaba: A Kál-völgy története (1711–1792) III. rész

62 TANULMÁNYOK cserből Varga György (6 k.); Pápáról Kránitz János (4 k.) 1715-1720 között Szentbékkállára csak három új család települt be: Berta István ,,colonus" (4 mérős szántó, 6 kaszás rét, 5 kapás szőlő), valamint két zsellércsalád: Kovács János és Sülé Márton. Az összesített adatok szerint 1720ban a falu határában összesen volt: 49 és fél mérő gabonát termő szántóföld, 38 kaszás rét és 104 kapás szőlő. Az 1720. évi vármegyei összeírásban Kisfalud adatai nem szerepelnek. Az 1720. évi Dicalis Conscriptióban csak annyi szerepel a veszprémi káptalan itteni birtokáról, hogy a kisfaludi jobbágyok és zsellérek Szentbékkállánál vannak összeírva. Megjegyzi még az összeírás, hogy Kisfaludnál több curialista nemesnek van szőlője. Pápáról Szabó Istvánnak 10, Csernél Jánosnak 12, Eperjesi Imre özvegyének 7, Oroszvári Györgynek pedig 8 kapás szőleje van itt, a sümegi Sail József pedig 12 kapás szőlőt birtokol

4 Az 1714-1720 közti évekből a veszprémi püspökség és káptalan földesúri szerződéseiről adatok nincsenek. Az első ismert szerződés a kisfaludi jobbágyok és a veszprémi káptalan között az 1727. évből való. A szerződés szerint a robotot meg lehetett váltani (az egész falu számára) 20 forinton, egy ártányon (vagy helyette 5 forinton), egy lúdon, két tyúkon és tíz tojáson. A zsellérek családonként kötelesek voltak adni egy-egy tyúkot. Ugyancsak az egész falu adott még: négy öreg meszely vajat, három nyulat (vagy helyette 75 dénárt.) A terményekből földesúri kilencedet nem kellett adniok. Csak tizedet fizettek gabonából és borból, melyeket Veszprémbe kellett szállítaniuk. A szénabehordást az egész falunak közösen kellett elvégezni. Egyúttal kötelesek voltak a székesegyház szőlejét közösen megművelni. A faluban lévő kocsma és mészárszék egész évben a jobbágyoké volt. A szerződésben leírták, hogy mivel eddig nem volt meghatározott nagyságú szántóföld és rét kijelölve a parasztok számára, most felosztották a földeket. Minden féltelkes kapott a házhelyen kívül 18 pozsonyi mérő gabonát termő szántóföldet, négy szekér szénát termő réttel. A szerződés végül megjegyezte azt is, hogy a kisfaludi jobbágyok mind magyarok voltak.

5 Kisfaludot, a veszprémi káptalan birtokát legközelebb 1753. április 12-én írták össze. Megállapították, hogy a faluban 36 magyar család élt (a családokban összesen 34 fiúgyermek volt.) Összeírtak a faluban 156 hold szántót (amely 209 pozsonyi mérő gabonát termett), 27 kaszás rétet, 160 hold szőlőt; továbbá 39 ökröt, 2 lovat, 23 tehenet, 30 ártányt és 7 kas méhet. Megállapították, hogy a falu jobbágyai robotot továbbra sem adnak, helyette robotváltságra (árendára) minden év Szent Mihály napján (szeptember 29-én) fizetnek a földesúrnak (káptalannak) 20 forintot. A sertések makkoltatása, a hús- és bormérés, a legeltetés továbbra is közös volt a mindszentkálliakkal, s mindezért adnak évente egy hízott sertést vagy tíz forintot. Ajándékként pedig ugyancsak minden év Szent Mihály napján (szeptember 29-én) a jobbágyok (hospesek) adtak családonként: egy ludat, két tyúkot, tíz tojást; a zsellérek (inquillini) szintén évente és családonként adtak: egy tyúkot és negyven dénárt. Egyidejűleg — Szent Mihály napján — az egész falu népe közösen adott még két pint vajat és három nyulat. A fentieket végül is 1755-ben vezették be az urbáriumba.

6 A Kál-völgy nemesi falvai 1714-1767 között A Kál-völgy két nemesi faluja - Kővágóörs és Köveskál közül az 1714 1715. évi vármegyei és nádori összeírások csak Kővágóörsöt említették. Az 1714. évi összeírás 14 nemesi rendhez tartozó családfőt sorolt fel (lásd: az 1700. decemberi összeírást, amely ugyancsak 14 egész telket, sessiót említett.) Az összeírás — a családfő neve után — csak a lakóházat és az állatállományt sorolta fel, a földről nem tett említést: Bokor Péter (3. osztályú ház, két ökör), Komár György (3. oszt. ház), Szegváry György (3. oszt. ház, két ökör, egy tehén), Ősze András (3. oszt. ház, két ökör, két tehén), Bárányi Ferenc (2. oszt. ház, három ökör, egy tehén), Bárányi György (3. oszt. ház, két ökör, egy tehén), Bárányi István (3. oszt. ház, két ökör), Rósa István (3. oszt. ház, három ökör, három tehén), Kisörsi István (3. oszt. ház, egy tehén), Kisörsi György (3. osztályú ház, két tehén), Kövesy Péter (3. oszt. ház, egy tehén), Domokos Sámuel (2. oszt. ház, két ökör), Miser György (2. oszt. ház, négy ökör, egy tehén), Sóstóy Márton (3. oszt. ház). A nemesek mellett az összeírás felsorolt még 32 zsellér családfőt is, ebből négy házas és huszonnyolc hazátlan zsellért, felsorolva állatállományukat: Béri Pál bíró (két ökör), Kovács János (egy tehén), Kovács Mihály, Bedey Ferenc (egy tehén), Benedek Gergely, Nyitray Mihály, Bordás György (egy tehén), Szinti Mihály (egy tehén), Puska János (két ökör, egy tehén), Molnár István (egy ökör). Sipos Tamás, Vincze Márton, László Péter (két ökör), Szabó András (két ökör), Nagy György (két ökör, egy tehén), Kovács István, Mórocz István, Lakos Márton (két ökör), Somogyi János, Janti Mihály, Beday Pál (két ökör), Pereniczer Márton, Dősi József (egy tehén), Somogyi Bálint (két ökör), Molnár Márton, (egy ökör), Molnár Bence (két ökör), Gerencsér András (egy ökör), Molitor Mihály (egy tehén); házas zsellérek: Kovács András (2. oszt. ház), Szabó Márton (3. oszt. ház, négy ökör), Szűcs Jakab (2. oszt. ház, két ökör, egy tehén), Lakos Ferenc (3. oszt. ház, két ökör .)

7 Az egy esztendővel későbbi •Al\5. július 23-i vármegyei összeírás szerint a nemesi lakosság jelentősen csökkent. Az előző évi 14 nemesi család közül csak ötöt sorolnak fel, s feltűnik egy új család: a Györffy. (possessio Kővágó Eörs, Nobilium Bárányi, Domokos, Eősze, Sóstóy, Győrffy et Kis Eörsy.") A paraszti lakosság is megfogyott. Az előző évben felsorolt 32 családfő közül csak hármat soroltak fel (Puska János, Vincze Márton, Sipos Tamás szabadosokat, Jibertinusokat"). Ugyanakkor hat új családfő neve szerepel, ezek is kivétel nélkül szabadosok, Jibertinusok": Pintér György bíró, Kis Péter, Molnár Benedek, Gyenes István, Varga György, Tót György. Az 1715. évi Dicalis Conscriptio szerint Kővágóörsön a faluban élő jobbágyoknak nem volt földjük, minden föld a nemeseké volt. (Az 1700 decemberi összeírás szerint ez 60 hold szánfóföldet jelentett, holdanként 1200 négyszögöllel; volt még 20 kaszás rét és 16 kapás szőlő (kapásonként 200—410 négyszögöllel számolva.) Ezért a jobbágyoknak a közeli Rendes és Szepezd faluk határában volt földjük. Feltehetően ezzel magyarázható a parasztok 1714— 1715 közti létszámcsökkenése. A Dicalis Conscriptio szerint Kővágóőrshöz tartozott a Kisörs nevű szőlőhegy (promontorium). Itt elsősorban Eszterházy Józsefnek és Ferencnek voltak birtokaik, de birtokoltak itt szőlőket más falubeliek is: Badacsonytomajból Dezső Mihály, Gombkötő Mihály, Palotai György, Pintér Imre; Káptalantótiból Nagy István, Péterfi Tamás, Káptalanfáról Várdai János, Sós Márton, Illés János, Sümegről Szabó Gergely. A szőlőben csak a bíró — Dezső Gergely — lakott. A szőlőhegy egyébként 54 kapás szőlőből állt. Egy kapás átlagban két akót termett; a bor közepesen jó volt.

8 Az első nemesi összeírást 17lóban végezték el (,,

Series Nobilium de